�lt egy faluban egy sz�rnyen ostoba ember, majd f�lvetette a gazdags�g. A  m�sik meg, akinek t�bb esze volt, mint a b�r�nak, papnak, k�ntornak egy�ttv�ve, alig tudta j�llakatni a gyerekeit, mert egy l�d volt minden vagyonk�ja, azt meg sajn�lta lev�gni. Amikor az utols� falat keny�r is elfogyott a h�zban, m�gis megs�t�tt�k a ludat. Fel is adt�k az asztalra, de keny�r nem volt hozz�. Az ember gondolt egyet.
– Ha �gy nekil�tunk – mondta –, keny�r n�lk�l megessz�k egy �lt�nkben. Ink�bb elviszem az uras�gnak, egy kis lisztet t�n ad �rte. – �gy is tett, be�ll�tott a f�ldes�rhoz:
– Hoztam egy s�lt ludat, fogadd el, �s ha egy kev�s lisztet adn�l �rte, sz�pen megk�sz�nn�m.
– J�, nem b�nom – mondja a f�ldes�r –, de aki ludat aj�nd�koz, ossza is el igazs�gosan! Amint l�tod, hatan vagyunk, �n meg a feles�gem, k�t fiam �s k�t l�nyom. Ha elosztod itt k�z�tt�nk hiba n�lk�l, megjutalmazlak, de ha nem, huszon�t bot a fizet�sed.
Az ember csak egy k�st k�rt, �s nekifogott elosztani a s�lt ludat. Legel�sz�r a fej�t v�gta le, azt a f�ldes�rnak adta ezekkel a szavakkal: – Te vagy a h�z feje, tied a l�d feje! – A p�sp�kfalatja az asszonynak jutott: – Te itthon �lsz, �rz�d a n�gy falat, ti�d a p�sp�kfalat. – Azt�n lev�gta a k�t l�bat, �s a fi�knak adta: – Nesztek egy-egy l�ba, j� �ton j�rjatok ap�tok nyom�ba! – A k�t sz�rnyat a l�nyok t�ny�rj�ra tette: – L�nyok vagytok, elad�k lesztek, egykett�re sz�rnyra keltek. – A t�bbit megtartja mag�nak, �s ezt mondja: – A paraszt egy�gy� �s balga, neki marad a vastagja.
Nagyot nevet a f�ldes�r: – J�l van, �reg, elosztottad rendesen, �s magadr�l se feledkezt�l meg! 
Megk�n�lta egy poh�r borral, �s k�t zs�k lisztet adott neki.

F�l�be jutott a dolog a gazdagnak, megirigyli a szeg�nyt, �s gondolja mag�ban: „No, �n t�bbet viszek, t�bbet is kapok bizonyosan.” Megs�ttet �t k�v�r ludat, �s elviszi az uras�gnak, f�ldig hajol el�tte:
– Meg ne vesse nagys�god, al�zattal k�rem, �t k�v�r lib�csk�t hoztam aj�nd�kba.
– K�sz�n�m, bar�tom – mondja az uras�g. – De aki ludat aj�nd�koz, ossza is el igazs�gosan. Ha el tudod osztani itt k�z�tt�nk hiba n�lk�l, megjutal�mazlak, de ha nem, huszon�t bot a jutalmad.
Csak �ll ott az ostoba ember, pr�b�lgatja �gy is, �gy is, de sehogy se j�. Elk�ldi egyik szolg�j�t a f�ldes�r a szeg�ny ember�rt.
– El tudn�d osztani ezt az �t ludat hatunk k�z�tt �gy, hogy hiba ne legyen benne? – k�rdi a f�ldes�r a szeg�ny embert.
– El �n, nagys�gos uram, mi�rt ne tudn�m?
Egy ludat az �rnak meg a feles�g�nek ad: – Ketten vagytok, a l�ddal h�rman lesztek!
A m�sikat a k�t fi� kapja: – �gy most ti is h�rman voln�tok. – A harmadik a l�nyok�: – Ti is h�rman vagytok a l�ddal.
A megmaradt kett�t mag�nak adja: – Mi is h�rman vagyunk. Senki se r�vid�lt meg. 
Tetszett az uras�gnak a tr�fa, megk�n�lta az okos parasztot borral, egy szek�r lisztet adatott neki; a gazdag is megkapta, amit �rdemelt: a hu�szon�t botot.