-
-
Norvgia vagy hivatalos nevn Norvg Kirlysg fggetlen llam szak-Eurpban, Svdorszgtl nyugatra. Hosszan elnylt alakja van; atlanti-ceni partszakasza fjordjairl hres. Nem tagja az Eurpai Uninak. Wikipdia
-
-
-
-
-
-
Brutt hazai termk: 512,6 millird USD (2013.) Vilgbank

Norvgia a Skandinv llamok egyike, kzlk is a legnyugatabbra elhelyezked. Terlete 323.759 km², melyet tbb ezer sziget alkot a kontinentlis terlteken kvl. Npessge 4.551.100 f, melybl csupn 791.500 f l a fvrosban Osloban. Fontosabb telepls - Bergen, Trondheim, Stavanger - mind az orszg dli s kzps rszn tallhatak. Norvgia llamformja alkotmnyos monarchia, kirlysg. Kzigazgatsilag 19 megyre oszthat. Hivatalos nyelv a norvg, melynl kt dialektus is elfordul; az egyik az jnorvg - a nyugati partvidk tjszlsaibl ll, a msik a bokml – ami a dn-norvg nyelv szintzise. A npessg 96%-a norvg, 1%-ban lappok kpviseltetik magukat, akik az szaki orszgrszben lnek. Mg finnek, svdek, dnok s egyb bevndorlk lnek az orszg terletn. Vallsi szempontbl kimagaslik az evanglikusok arnya (86%), de nagy szmban (10%) vannak a felekezeten kvliek is. A hivatalos pnznem a norvg korona. Norvginak tbbszr is eslye volt az Eurpai Uniba val integrldsra, de 2-szer is leszavazta a np. Ennek az oka elssorban az volt, hogy Norvgira magasabb letsznvonal a jellemz, mint az unis tlag, valamint knytelen lenne halszterleteinek megnyitsra.
http://europailatnivalok.blogspot.hu/2010/05/norvegia.htmlForrs:
|