Vannak olyan szigetek, ahol csak �gy hemzsegnek a tengeri halak. Ezt tudja sok horg�sz, �s �tra kelnek Hitr�ra, K�z�p-Norv�gia legnagyobb sziget�re. A horg�szok sz�ma minden �vben emelkedik, mert a mintegy 4000 lakatlan kisebb �s nagyobb sziget fjordjaiban a nagyon j� horg�szlehet�s�gek m�g messze nem mer�ltek ki. A tengertalaj tele van k�vekkel, hasad�kokkal �s �rkokkal bar�zd�lt. A m�lys�g 40 m �s 100 m k�z�tt v�ltozik, azt�n �jra meredeken lefel� 400 m�terig.

 

Az altalajt ben�tte a h�n�r, ami ellen�llhatatlanul vonzza a sokf�le halfajt. M�rciust�l kb. j�nius k�zep�ig az �szaki-tengeri t�kehal van itt jelen. Ekkor 200-500 grammos pilkerrel, 30 kg teherb�r�s� fonott zsin�rral, multiors�val �s 2-3 m�ter hossz�s�g� j� min�s�g� cs�nakbottal horg�szunk. A pilker el� szerelj�nk m�g egy j� m�anyag p�ternoszteres el�k�t is, mert ezeket j�l fogadj�k a fekete t�kehalak, a foltos t�kehalak �s a s�vos t�kehalak. Norv�gi�ban cs�nakb�l horg�szunk. Ehhez k�t k�l�nf�le szerel�kre van sz�ks�g�nk, egy er�sre nagy halakhoz �s egy k�nny�re.

 

A hitrai tengeri horg�szaton nem ritka a 15 kil�s hal sem. A sziget vizei h�resek a j� �rd�ghal-, �szakimenyhal-, norv�gmenyhal-, v�r�s�ls�g�r-, lep�nyhal-, �ri�slaposhal-, harcsa- �s foltost�kehal-�llom�nyukr�l, s�t k�z�ns�ges t�sk�sc�p�t is lehet itt fogni. J�niust�l szeptemberig a ny�zsg� sir�lyok k�z�tt egykil�s makr�l�kat is foghatunk, ami kem�ny munk�v� fajulhat. Aki a ny�ri h�napokban is nagy t�kehalakat �s m�teres tengeri lazacokat akar fogni, az j�l felszerelt hal�szhaj�val induljon ki az Atlanti-�ce�n v�z alatti hegyeihez. A kapit�nyok mind hivat�sos hal�szok, �s nagyon j�l ismerik a vizeket. Aki a csal�dj�val szeretne Hitr�n nyaralni, ezt nyugodtan megteheti, mert elegend� k�n�lat van Norv�gi�ban a cs�nakkal felszerelt nyaral�h�zakb�l.

 

 

http://tavolivizeken.hu/horgaszat/a-norveg-tengeri-horgaszat-csucsa-hitra-kozep-norvegia-legnagyobb-szigete/