K�A troll sz� haszn�lata hossz� id� alatt alakult ki. Az eredeti jelent�sei k�z�tt felt�telezik a valami gonosszal �titatott term�szetfeletti jelens�g, valamint az er�szakosan viselked� szem�ly fogalm�t is. Az �si sv�d trolleri kifejez�s f�jdalmat okoz� m�gi�ra utal, aminek szint�n lehet k�ze a legend�kban felbukkan� trollokhoz. Mindazon�ltal �ltal�nosan n�zve a troll sz� egy rejt�lyes, titokzatos l�nyre utal. Ha nem is felt�tlen�l ebben az �rtelm�ben, de sz�mos sv�d �s norv�g ter�let vagy v�ros �rzi a nev�ben ezt a sz�t valamilyen form�ban (p�ld�ul a Trollh�ttan sv�d v�ros, illetve sz�mos hegy Norv�gi�ban).

A legend�k alapj�n k�t csoportra lehet bontani a trollokat. Az egyik hagyom�ny szerint, amely jobb�ra Skandin�via �szakabbra fekv� ter�letein jellemz�, a trollok hatalmas �s durva teremtm�nyek, akiket igen gyakran visszatasz�t� besti�lis von�sok (agyarak, hatalmas szemek) tettek m�g f�lelmetesebb�. Ez a fajta troll legink�bb a norv�g mes�kben �s mond�kban bukkan fel.

 

 

A Skandin�via d�lebbi ter�leteinek t�rt�neteiben megjelen� trollok eg�szen m�sk�pp festenek. Hasonl�tanak az emberekhez, azonban az �lt�z�k�k elrejti hossz� farkukat (igaz, a trollok fark�r�l csak elv�tve esik sz� egy-egy t�rt�netben, ez�rt ezt a von�st nem is tartj�k annyira fontosnak a trollok �br�zol�s�n�l). A troll n�k �lt�z�k�k r�v�n gyakran megt�vesztett�k az erd�ben j�r� f�rfiakat, megbabon�zt�k, �s szolgas�gba tasz�tott�k �ket, ak�r hossz� �vekre is. Amikor azt�n megunt�k �ket, egyszer�en kidobt�k �ket az erd�be, �s ha k�s�bb valaki azt k�rdezte e szerencs�tlen�l j�rt f�rfiakt�l, hogy mit csin�ltak az erd�ben, egy�ltal�n nem eml�keztek semmire. Ezek a trollok idej�k jelent�s r�sz�t l�thatatlanul t�ltik, hiszen �gy k�pesek utazni a sz�llel, �s k�nnyed�n beosonhatnak az emberek h�zaiba. B�rmilyen �llat vagy t�rgy alakj�t magukra tudj�k �lteni, �gy teljesen �szrev�tlen�l elrejt�zhetnek b�rhol, b�rki szeme el�l.

M�g a norv�g mes�k trolljai nagy �s mag�nyos teremtm�nyek, a sv�d �s d�n t�rt�netek�i ink�bb t�rsas�got keres� �s kedvel� l�nyek, akik az embereket ut�nozva K�pcsoportokba ver�dve tany�ztak az erd�k m�ly�n, �llatokat tartottak, s�t�ttek-f�ztek, �s rendszeresen nagy lakom�kat csaptak. Egyes elbesz�l�sek szerint hatalmas f�ldalatti barlangokban rejt�ztek, �s tem�rdek kincset rejtegettek odvaik m�ly�n. B�r sok t�rt�net kering a trollokr�l, nincs egy�ntet� v�lem�ny azt illet�en, hogy j�s�gosak-e, vagy gonoszok, de t�bbnyire �gy b�ntak az emberekkel, ahogy azok is b�ntak vel�k. Noha alapvet�en nem volt gonosz a term�szet�k, olykor bossz�b�l, vagy puszt�n pajkoss�gb�l, hatalmas k�rokat is tudtak okozni. Remek tolvajok voltak, �s nagy kedvvel loptak a f�ldm�vesek learatott term�nyeib�l.

Ahogy m�r fentebb megeml�tett�k, a trollok n�ha megbabon�zt�k az embereket, �s magukkal vitt�k �ket az erd� m�ly�n vagy a f�ld alatt rejt�z� otthonukba. Szolg�kk�nt tartott�k �ket hossz� �ven kereszt�l, �gy a szeretteik joggal hihett�k �ket halottaknak, innen is ered az ilyen elhurcolt emberek elnevez�se: bergtagna, ami sz� szerint azt jelenti, „a hegy �ltal elragadott”, de �tvitt �rtelemben �gy is szokt�k �rtelmezni, hogy „elt�vozott”, azaz halott. N�ha ezek az elragadott emberek visszat�rtek a trollok fogs�g�b�l, �m jobb�ra megbolondultak, �s csak �sszevissza motyogtak, ha valaki k�rdezett t�l�k valamit. A trollok olykor elraboltak egy-egy ember �jsz�l�ttet is, �s cser�be otthagyt�k a saj�t porontyaikat – mint a cseregyerekek a t�nd�rek eset�ben.

 

 

A n�pi hagyom�nyok szerint a trollok el�z�s�re a kereszt, vagy a templom harangj�nak hangja a legalkalmasabb, de a vast�l is f�ltek. B�r ezek a hiedelmek m�ra m�r feled�sbe mer�ltek, egy-kett� m�gis megmaradt. Ezek k�z�l a legh�tk�znapibb a balszerencse. R�gen, �s manaps�g is, ha valami balszerencs�s dolog, vagy k�nny� baleset t�rt�nik, sokszor a trollok balj�s jelenl�t�vel magyar�zz�k az esetet. Ezt t�kr�zi ez a f�lig-meddig vicces sz�l�s: Det går troll i det h�r, azaz „ebben biztos egy troll keze van”.

K�l�n�s viszont, hogy a XIX. sz�zad m�sodik fel�t�l megjelen� t�nd�rmes�kben szerepl� trollok jellemvon�sai mennyire k�l�nb�ztek a n�pi legend�k l�nyei�it�l. Fogalmazhatn�nk �gy is, hogy a skandin�v t�nd�rmes�k trolljai a n�pi hagyom�nyok trolljainak K�prossz tulajdons�gaib�l �sszegy�rva sz�lettek meg. Ezek a trollok ugyanis k�zel sem olyan emberiek, �s sokkal r�miszt�bbek. Van k�z�tt�k hatalmas, de akad t�rpe m�ret� is. �ltal�ban el�g ostob�k (kiv�ve a troll n�k, akik ravaszak), viszont hatalmas erej�k van, karjuk hossz�, orruk nagy �s test�k minden r�sz�t sz�r bor�tja, ebb�l kifoly�lag nem t�l sz�pek (term�szetesen a troll n�k ez al�l is kiv�telt k�peznek). Ezekben a t�nd�rmes�kben a trollok a napf�ny hat�s�ra �ltal�ban k�v� dermednek, ami feltehet�en arra a jelens�gre vezethet� vissza, amikor egy k�-, vagy szikladarab az er�zi� hat�s�ra valamilyen emberi, esetleg �llati archoz hasonl� mint�t vesz fel. (Tolkien A Hobbit c�m� k�nyv�ben is tal�lunk ilyen jelenetet.) 

�rdekess�g, hogy egyesek szerint a h�res Rumpelstiltskin c�m� t�rt�net is egy skandin�v troll t�nd�rmes�t vesz alapul, hiszen igen sok hasonl�s�g van a k�t m� k�z�tt. A skandin�v mes�ben egy papnak egy templomot kell fel�p�tenie, a troll felaj�nlja a seg�ts�g�t, de egy alkut k�n�l cser�be, amely ugyanaz, mint a m�sik t�rt�netben is. A v�g�n persze a pap kital�lja a troll nev�t, aki ennek k�vetkezt�ben sz�rnyethal. Hogy azt�n a h�res mese val�ban a troll t�rt�netb�l ered-e, azt neh�z kider�teni.

 

http://fictionkult.hu/cikk/koboldok-es-trollok-240