A r�nszarvasok a Lappf�ld limuzinjai. Na, r�juk �lni az�rt nem sz�p dolog (b�r teszik), mert ezeknek az �llatoknak a gerince nem olyan er�s, mint a lovak� vagy a szamarak�. De a sz�nt minden m�s pat�sn�l jobban h�zz�k a havas vid�keken. Nekik ugyanis nem egy kem�ny, szaruval fedett ujjuk van, mint a lovaknak, hanem n�gy! �s ez a n�gy olyan sz�pen sz�tter�l a havon, hogy az �llat l�ba nem s�llyed el benne.

TUDTAD? 
A r�nszarvasok egyik leg�rdekesebb tulajdons�ga, hogy nemcsak a h�m egyedek (vagyis a bik�k) fej�n n� agancs, hanem a tehenek�n is.

R�nszarvasok szinte mindenhol vannak, ahol igencsak zord az id�j�r�s. A legt�bben Skandin�vi�ban �s Oroszorsz�g �szaki r�sz�n �lnek, �m j� p�r csorda barangol Gr�nland sziget�n �s �szak-Amerika kietlen h�mez�in is. Mivel ilyen sokfel� el�fordulnak, rendk�v�l sokf�l�k is. Vannak eg�szen kis m�ret�, p�nil� nagys�g�, pillek�nny� r�nszarvasok, �s akadnak l� m�ret�, t�bb sz�z kil�s �llatok is. 

A r�nszarvasokat „h�zi�llatk�nt” els�sorban a skandin�v orsz�gokban tartj�k. Legt�bbj�k azonban itt sem val�di h�zi�llat, ugyanis nem kunyh�k m�g�tti ist�ll�kban, hanem f�lvad csord�kban �lnek, melyeket egy b�lcs p�sztor mindig a b�vebb legel�k fel� terel. Egy�bk�nt egy�ltal�n nem v�logat�sak. Gyakorlatilag b�rmilyen n�v�nyt megesznek, ami el�j�k ker�l. Ha kell, leszedik a f�k leveleit, ha nem szorulnak r�, f�f�l�ket, zuzm�t �s gomb�t falatoznak. 

Az �szaki emberek sz�nh�z�sra haszn�lj�k �ket. (Tudod, mint a Mikul�s, csak �k a havon maradva…) Tej�ket issz�k, h�sukat eszik, pr�mj�kb�l �lt�zk�dnek, b�r�kb�l pedig csod�latos, v�z�ll� s�trakat �p�tenek. Lappf�ld�n m�g r�nszarvasversenyeket is rendeznek. Itt a „zsok�” a sz�guld� szarvassal s�l�cen �llva h�zatja mag�t.

http://szivarvanyujsag.tudastar.com/cikk/renszarvas-haziallat