A norvgok halfogyasztsa kiemelkedik mg az egybknt sok hallal l skandinv npek kzl is. A halszat az szaki kirlysgban ma is nemzeti foglalkozsnak szmt, a lakossg egytizedt kitev sporthorgszok alkotjk a kzel 4 s fl millis nemzet legnagyobb tagltszm „prtjt”. A tengertl tvolabb lk, tavak s vzfolysok szzezrei kztt vlogathatnak. A sporthorgszok elssorban a lazacot s a pisztrngot kedvelik. A mshol drga, klnleges halflk a norvg konyha megszokott napi fogsai kz tartoznak.

A norvg partok mentn igazn nagy mennyisgben kifogott halakon kvl az llattarts s a fldmvels termkei (tej, vaj, sajt, hs, kenyr s a sokfle gabonatermk) kpeztk s kpezik mg ma is a tpllkozs alapjt. Tejbl vajat, sajtot vagy aludttejet ksztenek. Friss lelmiszert nagyon sokig nehz volt beszerezni, ezrt jobb hjn szott teleket fogyasztottak, gy ptolva az svnyi anyagokat s a vitaminokat a hossz tli hnapokban.
Korbban a lepnykenyr s a lefser nev palacsintafle volt a legfontosabb pkru errefel. A zabbl kszlt lefsert alacsony hfokon stttk ropogsra. Mindkett tarts lelmiszernek szmtott, s a kamrban (stabbur) troltk ket. A lgyabb tsztj lefserhez sokszor tejsznt is adtak, ezrt ez mr nem volt annyira tarts, mint zabbl kszlt trsa. Ez a stemny ma elssorban nnepi alkalmakra kszl, klnsen, ha vajjal s cukorral tlaljk
http://www.mindmegette.hu/a-norveg-konyha-47621.
|