Amundsen 1872. j�lius 16-�n sz�letett a norv�giai Borg�ban. V�kony, beteges gyermek volt, de m�r kiskor�t�l arr�l �br�ndozott, hogy h�res felfedez� lesz. �zvegy �desanyja megnyugtat�s�ra beiratkozott ugyan az orvosi egyetemre, de anyja hal�la ut�n azonnal egy f�kavad�sz haj�ra szeg�d�tt matr�znak. 

1897-ben m�r a belga Adrien de Gerlache Belgica nev� haj�j�nak els� tisztjek�nt indult az Antarktisz fel�. Az exped�ci� kutat�s k�zben a Graham-f�ld k�zel�ben j�gbe fagyott, �gy k�nyszer�s�gb�l tagjai lettek az els� emberek, akik �tteleltek a D�li-sarkvid�ken. 

Amundsen m�r ekkor tan�bizonys�got tett fizikai �s lelkierej�r�l: a beteg belga helyett �tvette a parancsnoks�got, egyed�l �lelmezte frissen l�tt f�k�kkal a leg�nys�get, s tartotta benn�k a lelket a hossz�, s�t�t sarkvid�ki t�l alatt. 1903-ban m�r vizsg�zott tenger�szkapit�nyk�nt szervezett exped�ci�t az �vsz�zadok �ta keresett �szaknyugati-�tj�r� felkutat�s�ra. Hattag� leg�nys�g �l�n indult �tnak a 47 tonn�s Gj�a nev� nasz�don - a haj� mind�ssze feleakkora volt, mint n�gy �vsz�zaddal el�bb Kolumbusz�.

A kezdet kicsit menek�l�sszer�re siker�lt: az exped�ci�ra nagy k�lcs�n�ket vett fel, �m egy �js�gcikk p�nikot keltett, �s a felfedez� hitelez�i el�l sz�kve, �jjel hagyta el Oslo kik�t�j�t. Gr�nland nyugati r�sz�t�l indulva a Lancaster-szorost�l a Peel- �s Franklin-szoroson �t a Vilmos kir�ly-szigetig haj�zott. A szigetet kelet fel�l ker�lte meg, �s k�t telet t�lt�tt egy �b�lben a d�lkeleti partokn�l. Felt�rta a Simpson-szorost, majd 1905-ben �tjutott a szigetekkel telesz�rt szorosokon, �s harmadszor is �ttelelt a 138-ik hossz�s�gon, v�g�l 1906 nyar�n a Bering-szoroson �t kijutott a Csendes-�ce�nra. Az �ton felfedezte az �szaki m�gneses sarkot, �s n�prajzi kutat�sokat v�gzett az eszkim�k k�z�tt. Nem mellesleg azt is bebizony�totta, hogy a legend�s �tj�r�nak gyakorlati jelent�s�ge nincs. 

Amundsent hazat�rve nemzeti h�sk�nt �nnepelt�k. A k�vetkez� �vekben az �szaki Sarkra k�sz�lt, a c�l �rdek�ben megszerezte Nansen r�gi haj�j�t, a Framot. Indul�s el�tt �rtes�lt azonban arr�l, hogy az amerikai Peary m�r el�rte a p�lust, ez�rt ir�nyt v�ltott �s 1910 j�nius�ban a D�li-sark fel� indult. Ezt m�g leg�nys�g�nek is csak akkor �rulta el, amikor kifutottak a tengerre. 

A norv�gok a Ross-j�gg�ton, a B�lna-�b�lben sz�lltak partra, s 1911 okt�ber�ben, a vet�lyt�rs Scott-tal egy id�ben indultak el. Amundsen �s n�gy t�rsa kutyasz�non, 52 kuty�val a r�videbb, �m nehezebb �tvonalat v�lasztotta. 
Az els� szakaszon 111 kilom�terenk�nt �lelmiszer- �s t�zel�rakt�rakat l�tes�tettek, a dep�kat magas z�szl�rudakkal jel�lt�k meg. Meredek emelked�n jutottak fel a K�zponti-Antarktisz fenns�kj�ra, ahol a t�zel� �s �lelem fogyt�val a felesleges kuty�kat meg�lt�k, h�sukkal t�pl�lt�k a t�bbit, de �k is ettek bel�l�k. 

A D�li-sarkot 1911. december 14-�n �rt�k el, egy h�nappal Scott�k el�tt. Visszafel� minden harmadik nap le�ltek egy kuty�t, �gy �rt�k el els� rakt�rukat. 99 nap, 2800 kilom�ter ut�n az exped�ci� minden tagja �ps�gben jutott vissza 1912. janu�r 25-�n a b�zisra. 

Amundsen �gyesen kamatoztatta h�rnev�t, �s sikeres haj�z�si v�llalkoz�st alap�tott. Tov�bbra is vonzotta a kaland: 1918-ban az amerikai Lincoln Ellsworth-szal a Maud nev� haj�n indult az �szaki-sark fel�. H�romszor teleltek �t, �s b�r a Sarkot nem siker�lt megk�zel�teni�k, v�gigj�rt�k az �szakkeleti �tj�r�t, a Jeges-tengerb�l a Bering-szoroson �t a Csendes-�ce�nba vezet� utat. Haj�juk v�g�l a szib�riai partokn�l j�gbe �kel�d�tt. Ezut�n a sarki rep�l�s �tt�r�je lett, 1925-ben Ellsworth t�rsas�g�ban k�t hidropl�nnal indult Alaszk�b�l az Arktisz fel�, de 300 kilom�terre a p�lust�l lesz�ll�sra k�nyszer�lt. Huszonn�gy nap alatt harmincszor �p�tett�k �jra a j�g-kifut�p�ly�t, m�g siker�lt felsz�llniuk. 

1926. m�jus�ban a Norge nev� l�ghaj�n Amundsen, Ellsworth �s az olasz Umberto Nobile a Spitzberg�kr�l a sarkon kereszt�l Alaszk�ba rep�lt. A sors fintora, hogy 1911-ben � el�zte meg a tragikus sors� Scottot a D�li-sarkon, most azonban az amerikai Richard Byrd k�t nappal kor�bban, m�jus 9-�n �rte el rep�l�g�p�vel a p�lust. Amundsennek tov�bbi keser�s�get okozott, hogy Nobile kicsinyes vit�ban elvitatta t�le a rep�l�s dics�s�g�t. 

M�gis, amikor 1928. m�jus 24-�n az �n�ll�an �tra kelt Nobile l�ghaj�ja a Spitzberg�kn�l szerencs�tlen�l j�rt, Amundsen egy percig sem habozott, hogy seg�ts�g�re siessen. 1928. j�nius 18-�n Bergenb�l indult rep�l�n Nobile megment�s�re, de t�bb� soha nem l�tt�k: a g�p elt�nt, bizony�ra a tengerbe veszett. Nobil�t �s t�rsait k�t nappal k�s�bb megtal�lt�k �s egy sv�d g�p fed�lzet�re vette �ket.

http://mult-kor.hu/cikk.php?id=179