letmdjuk: A barna medve mindenev, gyakorlatilag mindent megeszik: a nvnyeken s a termseken (pl.:fonya) kvl szvesen fogyaszt apr rgcslkat (pl.:egereket, mormotkat), zeltlbakat, ritkbb esetekben nagyobb emlsket is (pl.: nyulakat). Ragadoz letmdjuk elssorban a tli lmuk eltti idszakban jellemz, ilyenkor sok zsrt szksges felhalmozniuk, amit az llati eredet tpllkforrsbl tudnak biztostani.
A hideg idk bekszntvel nyugalomba vonulnak. A medvk nem alszanak igazi tli lmot, a valsgban nem hibernldnak (mint a ktltek, a hllk s egyes rgcslok), szvversket ugyan lelasstjk, tpllkot nem vesznek magukhoz, viszonylag ber llapotban vannak, felbreszthetek. (Plda 2011-ben egy svd sel esete.) A testslyuk tlen jelentsen lecskken, amit tavasszal szereznek vissza.
A vemhes nstnyek a tli lom vge fel hozzk vilgra klykeiket Az pedig mr valban a termszet csodja, hogy a hetek ta semmivel sem tpllkoz mackmama teje mitl lesz tlag 22%-os zsrtartalm (ilyen zsros tejet Fldnk llatvilgban csak a fkaklykk kapnak.)!

Elfordulsa: A barna medve brmelyik napszakban lehet aktv, de rendszerint reggel s este tpllkozik, a nap tbbi rszt pedig fedezkben tlti. Ehhez tbbnyire egy mlyedst s magnak, s belefekszik. Ennek ellenre hiba lenne azt hinni, hogy a mackk egsz nap csak lustlkodnak: napi botorklsuk sorn tlagban 2 km-t tesznek meg, kivteles esetekben viszont egy nap akr 10 km-t is tgyalogolnak.
A barna medvk magnyos llatok, csak olyan helyeken lthatjuk tbbesben, ahol tpllkbsg van, ilyen pldul egy nagyobb rett fonyacserjs terlet. A medvk telephelyeit ezrt viszonylag nagy magassgban, lakott helyektl tvol talljuk, az llatok pedig jobbra csak jszaknknt ereszkednek le a vlgyekbe - zskmnyszerzs cljbl.
A fiatal nstny medve sokszor szletsnek helyn telepedik meg. Az ifj hm medve elvndorol, s igyekszik a felntt hmek tjt elkerlni, mert a rivlisok tallkozsa gyakran hallos kzdelembe torkollhat. "A legersebb hmek a legmagasabb rangak, br a bocsaikat vd nstnyek a legagresszvabbak."

http://hegyekvandora.hu/%C3%81llati-rovat---Macitan.php
|