A norv�gokn�l, sz�mos eur�pai orsz�ggal ellent�tben nem a fels� k�z�poszt�ly, hanem ink�bb a paraszti konyha �tkei k�z�l ker�lnek ki a nemzeti �telek.

Amikor a fjordok orsz�g�ban a XVIII. sz�zadban elterjedtek a t�zhelyek, elkezdtek friss nyersanyagokat haszn�lni a f�z�shez, de a t�zhely igaz�n csak a XX. sz�zad elej�n v�lt a norv�g konyh�k r�sz�v�. Manaps�g mindenki azt fogyasztja, amit r�gen az egyszer� parasztemberek ettek. �s b�r az ut�bbi �vekben Eur�pa �szaki tetej�n is gomba m�dra szaporodnak a k�lf�ldi �ttermek (gyors�ttermek is), ennek ellen�re a norv�gok m�gis ink�bb a hazai �zeket r�szes�tik el�nyben, f�leg az eredeti norv�g nyersanyagokb�l k�sz�lt fog�sokat, mivel a t�bbs�g a k�lf�ldin�l jobb min�s�g�nek tartja a honi hozz�val�kat.

A norv�gok b�szk�k a hagyom�nyos �teleikre �s a hazai nyersanyagokra, ez�rt a k�lf�ldiek, itt �tkezve, n�ha �gy �rezhetik, mintha m�ltid�z� id�utaz�son venn�nek r�szt. (Morgol�dott is a lillehammeri Mormors Hus �tterem tulajdonosa �s s�fje - mindketten kit�n� mesterszak�csok -, amikor az 1994-es T�li Olimpiai J�t�kok idej�n az akkori amerikai eln�k feles�ge, a n�luk asztalt foglal� Hillary Clinton a „Nagymama h�z�nak” helyi �telk�l�nlegess�gei helyett v�g�l a Pasta tagliatellit v�lasztotta.)

A norv�g konyha a vid�kiek egyszer� hal�teleit�l eg�szen az �nyencek ig�nyeit is maxim�lisan kiel�g�t� �ttermek �fony�s s�ketfajdj�ig mag�ban foglalja, felsorakoztatja az �sszes itteni eledelt.  �rdemes megk�stolni a helyi k�l�nlegess�geket, ha Norv�gi�ban j�rtok! A leg�zletesebbek a h�zi k�sz�t�s�, szinte teljesen zs�rmentes h�s�telek. Az �telsor minden�tt izgalmas �s v�ltoz�, �gy mindenki megtal�lja a maga �zl�s�nek val�t: norv�g epret, s�s h�st, bors�kr�mlevest, lefsert, h�sos s�tem�nyeket, t�zdelt h�st vagy a rommergrot nev� kr�mes zabk�s�t - hogy csak n�h�nyat eml�tsek.

A norv�gok a tiszta, term�szetes hozz�val�kat r�szes�tik el�nyben. Ezt szerencs�re az �lelmiszergy�rt�k is felismert�k, �s mindent elk�vetnek, hogy �k �ll�ts�k el� a vil�g legterm�szetesebb nyersanyagait.

Elt�n�dhet�nk a k�rd�sen, hogy mif�le �tel egy�ltal�n a norv�g specialit�s? Cukros biztosan nem, hiszen azt itt nem is gy�rtanak (persze ma m�r otthon, Magyarorsz�gon sem :(). K�lf�ldr�l hozz�k be, ez�rt sok�ig luxuscikknek sz�m�tott (ez az oka annak, hogy kevesebb cukrot haszn�lunk, mint a t�bbi eur�pai orsz�g n�pei). M�g a burgonya is, amely ugyanannyira hazai sz�mukra, mint a brunost (barna, karamelliz�lt sajt), eredetileg k�lf�ldr�l sz�rmazik, a 250 �ves �vfordul�j�t 1993-ban �nnepelt�k a skandin�v orsz�gban. Az al�bbi recept viszont m�r saj�tjuk

http://www.mindmegette.hu/a-norveg-konyha-47621