Lassan �t �ve k�lt�ztem ki �lett�rsammal Osl�ba. � itt kapott munk�t, �n pedig p�r h�ttel k�s�bb szint�n m�r munk�ba j�rtam. Szerencs�nk volt, a v�ls�g el�tt j�tt�nk, viszonylag k�nny� volt a kinti �letet elkezden�nk. P�r �vvel k�s�bb m�r a saj�t lak�sunkba k�lt�zt�nk (bankkal k�z�sen saj�t), direkt olyan lak�st n�zt�nk, ahol van gyerekszoba, tervezt�nk el�re. A k�vetkez�kben megpr�b�lom �sszeszedni, hogy milyen itt gyereket v�llalni – a c�lom, hogy megmutassam nektek, hogy mennyiben m�s ez a rendszer, az elt�r�sek tal�n �rdekesek lesznek nektek is. Persze mindezt �gy, hogy csak az itteni rendszert jobban ismerem, mint a magyart.

Amikor kider�lt, hogy terhes vagyok, r�gt�n bejelentkeztem a mag�n n�gy�gy�szomhoz. A 6. heti ultrahang ut�n ism�t bejelentkeztem hozz�, a 12. h�tre. A telefonban az asszisztens mondta, hogy ugye tudom, hogy magzati diagnosztika nincsen. Vagyis, ha Down-k�ros, �s mondjuk ezt az orvos �szreveszi, nem mondhatja meg nekem. Nincs hozz� joga. Itt �pp nagy t�rsadalom-politikai vit�k vannak ezzel kapcsolatban, a jelenlegi �ll�spont szerint nem akarj�k az any�kra terhelni a neh�z d�nt�st – vagyis ink�bb nem mondj�k meg neki, ha Down-k�ros, vagy egy�b – �lettel egyeztethet� – betegs�ge van a magzatnak. �n ennek ellen�re b�ztam abban, hogy, ha az orvosom azt mondja, hogy minden j�nak t�nik, akkor az�rt nem l�t komoly bajt.

A norv�g n�k �ltal�ban k�rh�zban sz�lnek, ahova el�re be kell jelentkezni. A n�pszer�bb k�rh�zakba �rdemes min�l hamarabb elk�ldeni a jelentkez�st, hogy biztos�tott legyen a hely. �n a k�zeli k�rh�z alternat�v r�szleg�re jelentkeztem, Alternative Birth Centre-be (ABC). �tt csak az eg�szs�ges terheseket, egyszer�nek t�n� sz�l�seket v�llalnak el. Az tetszett ebben az ABC-r�szlegben,  egy folyos� vezetett �t a k�rh�z „norm�l” sz�l�szet�re. Vagyis, ha a sz�l�s sor�n b�rmi gond ad�dna, akkor l�nyeg�ben pillanatok alatt kaphatunk – ak�r m�t�ti – seg�ts�get. Viszont az ABC-ben nincsenek orvosok, csak sz�l�szn�k (jordmor). A h�bor�tatlan sz�l�shez minden adott: a t�gas sz�l�szob�kban k�d van, labda, bord�sfal, nagy francia�gy, saj�t f�rd�szoba, t�nyleg hangulatos. Nem adnak f�jdalomcsillap�t�t – epi nincs, oxitocin sincs, de akupunkt�r�t (!) lehet k�rni. (v�g�l persze a sors k�zbesz�lt, t�lhordtam a bab�t, ind�tott�k, ami 13 �ra vaj�d�s ut�n cs�sz�rmetsz�sben v�gz�d�tt. A cs�sz�rmetsz�s k�zben v�gig �bren voltam, p�rom ott �lt a fejem mellett, � kapta meg a bab�t el�sz�r)

A terhesgondoz�s e v�laszt�som miatt sz�momra sokkal kevesebb tal�lkoz�t jelentett: eg�szs�ges terhesk�nt k�thavonta, majd havonta kellett j�rnom vizsg�latra, ahol nem ultrahangoztak, csak megm�rt�k a hasam ker�let�t, meghallgatt�k a baba sz�v�t, kitapogatt�k, hogy hogyan fekszik, megm�rt�k a v�rnyom�somat, de p�ld�ul nem k�rdezt�k, hogy mennyi a s�lyom. Besz�lgett�nk kicsit a jordmorral, ut�na mehettem az utamra.

A 18. h�ten van az egyetlen hivatalos �s k�telez� terhess�gi ultrahang vizsg�lat, ahhoz a k�rh�z norm�l r�szleg�be mentem. Ott egy sz�l�szn� vizsg�lt meg, m�rt�k a magzati  mozg�stev�kenys�get, meg�llap�tott�k, hogy minden ok.

A munkahelyemen a 12. heti n�gy�gy�szati vizsg�lat ut�n mondtam el, hogy gyereket v�rok. Nagyon �r�ltek neki, ez az �ltal�nos munkaad�i reakci�.

A 37. h�tig lehet dolgozni, �n v�gig dolgoztam, nagyon j�l �reztem magam, sz�vesen maradtam volna m�g, de nem lehetett. J�, hogy teljesen �szinte legyek, a 6-7. h�napban k�rtem az orvosomat, hogy 20%-os betegszabira �rjon ki, mert szerettem volna terhes�sz�sra j�rni, ami persze reggel �tk�z�tt a munkaid�mmel. �gy viszont heti egyszer �sztam, heti egyszer meg konditerembe mentem m�g munka el�tt. (Munka ut�n k�ptelen lettem volna b�rmit is csin�lni, annyira f�radt voltam addigra.)

A norv�g rendszer nem t�mogatja, hogy a terhes n�ket ki�rj�k teljes betegszabira, ahhoz t�nyleg nagyon rosszul kell lenni. A legtipikusabb ilyen ok, a bekkenløsning. Ez a cs�p� t�gul�s�val j�r� f�jdalom. Van, akinek iszony�, m�snak nem annyira v�szes. Viszont, ha j�l tudom, ezt a t�netet Magyarorsz�gon nem is ismerik annyira. Vagy legal�bbis nem annyira elterjedt, mint itt. Hogy ennek mi lehet az oka, nem tudom.

A legfontosabb vitamin, amit aj�nlanak, hogy szedjen az ember, az a folsav. M�r a terhess�g tervez�si szakasz�ban is, eg�szen a 12. h�tig. Ut�na m�r nem kell. Terhess�gi vitamint nem aj�nlottak, azt mondt�k, hogy �tkezzek eg�szs�gesen (ami itt am�gy �ltal�nos). Viszont a halolajnak magas st�tusza van, azt kb. mindig mindenkinek kellene szednie (a bab�knak a 4. h�tt�l), �n viszont k�ptelen vagyok lenyelni, sz�val azt sztorn�ztam. De ettem sok halat. A fiam pedig D-vitamin cseppeket kap a halolaj helyett.

Eg�szs�g�gy: a gyerek a sz�let�se ut�n beker�l a ker�let „eg�szs�gh�z�ba”, ahol a v�d�n�k fogadj�k a gyerekeket, eg�szen 18 �ves korig. Ide j�rtunk m�rni a baba s�ly�t, itt kapja meg az olt�sokat is, itt seg�tettek nekem, amikor szoptat�si neh�zs�geink voltak, viszont beteg gyereket nem szabad ide vinni, csak orvoshoz. Gyerekorvos nincsen, az anya k�rzeti orvos�hoz tartozik a gyerek is. A gyerek (18 �v alatt) orvosi ell�t�sa ingyenes – ahogy a terhess�gi vizsg�latok �s a terhess�g alatti betegs�gek is, a sz�l�s is, de am�gy az eg�szs�g�gyben fizetni kell minden�rt, b�r nem t�l sokat, „vizitd�j”-jelleg� a dolog. Egy �rdekess�g: itt, ha a gyerek l�zas, nem a „tartsuk melegben” aj�nl�s van, hanem, hogy vetk�ztess�k (39 fok f�l�tt gy�gyszert aj�nlanak ezen t�l).

Terhesen az egyik legfontosabb hivatalos elint�znival� az anyas�gi-apas�gi szabads�g pap�rj�nak a lead�sa. Amennyiben mindk�t f�l dolgozik, akkor k�t lehet�s�gb�l v�laszthatnak: vagy 47 h�tig kapnak sz�l�i szabads�got (ketten �sszesen) – amiben a fizet�s�k 100%-�t kapj�k meg az �llamt�l (amennyiben valaki nagyon j�l keres, a munkahelye kip�tolhatja az �llami max. f�l�tti r�szt). A m�sik lehet�s�g, hogy 57 h�tig kapnak sz�l�i szabads�got, itt viszont csak a fizet�s�k 80%-�t fogj�k megkapni havonta. �sszess�g�ben az ember t�bb p�nzt kap, ha a 100%-os verzi�t v�lasztja, m�g �gy is, ha ut�na a marad�k hetekben fizet�s n�lk�li szabads�gon lesz. Azoknak javasolj�k a 80%-os megold�st, akik nem tudj�k annyira beosztani a p�nz�ket. A ki�rt id�pontot megel�z� h�rom, �s azt k�vet� hat h�t az any�nak van fenntartva. Az ap�nak j�r 12 h�t. A t�bbi hetet pedig eloszthatja a p�r maga k�z�tt. Amennyiben pl. az apa nem akarn� kivenni a r�es� 12 hetet, akkor azt elvesz�ti a csal�d.

Az apa kap a sz�l�st�l sz�m�tva egy hetet m�g, amit a bab�val-mam�val t�lthet. A legt�bb munkahely finansz�roz m�g egy h�t szabads�got a sz�l�ssel �sszef�gg�sben, de, ha m�sk�pp nem, �gy fizet�s n�lk�li szabads�got kaphat az apa.

A sz�l�i szabads�g lej�rt�val az ember vagy fizet�s n�lk�li szabads�gon lesz, vagy pedig visszamegy dolgozni. �n egy h�nap m�lva megyek vissza a munkahelyemre, akkor kezd�dik a p�rom sz�l�i szabads�ga az akkor 11 h�napos fiunkkal.

A ny�ri szabads�g ut�n pedig kezd�dik az �voda augusztus 1-t�l. (itt ovinak h�vj�k a b�lcsit is, �ltal�ban megosztj�k a kiscsoportra – 1-3 �vesek –, �s nagycsoportra – 3-6 �vesek).

�vod�ba szint�n jelentkezni kell, m�rcius 1-ig. �sszesen 5 helyet lehet megjel�lni a jelentkez�si lapon, egy priorit�si sorrendet kell fel�ll�tani. Az ut�bbi hetekben a k�rny�kbeli ovikat l�togattam, elbesz�lgettem az �v� n�nikkel �s megn�ztem, hogy milyen a hangulat a csoportokban. Vannak �llami (�nkorm�nyzati) ovik, �s vannak mag�novik. P�r �ve egys�ges�tett�k az �rukat, vagyis ugyanannyit kell fizetnie a sz�l�nek, b�rmilyen t�pus� �vod�ba is veszik fel a gyerek�t. Mert fizetni kell. Havonta, ha j�l tudom, 2330 koron�t. Az 1 �vesn�l id�sebb, de m�g nem ovis gyerek�rt viszont t�mogat�st ad az �llam a sz�l�knek, havonta 5000 koron�t a 13-18 h�napos gyerek�rt, a 19-23 h�s gyerek�rt pedig 3300 koron�t. Ut�na viszont m�r nem t�mogatja az �llam ennyire sem, hogy otthon legyen a gyerek.

A megsz�letett gyerek�rt viszont minden h�napban 18 �ves kor�ig j�r 960 koron�s csal�di t�mogat�s.

Vissza az ovi-v�laszt�shoz. Teh�t mi leadjuk – interneten, vagy pap�ron, kinek, hogy k�nnyebb – a list�nkat m�rcius 1 el�tt, amib�l rem�lhet�leg legal�bb 1 helyre beker�l�nk. Min�l id�sebb a gyerek, ann�l t�bb es�lye van helyet kapni. Ha nem kapn�nk helyet a list�n szerepl� ovik egyik�be sem, akkor egy teljesen m�s oviba, tal�n a v�ros m�sik fel�be fognak nek�nk adni egy helyet... amit vagy elfogadunk, vagy pedig a sor v�g�re ker�l�nk.. �s v�rhatunk ak�r h�napokat is egy �resed�sre. Szerencs�nk van, a v�rosr�szben, ahol lakunk, �ll�t�lag j� az �vodai lefedetts�g. Megl�tjuk, mi az�rt biztons�g kedv��rt be�runk egy k�zeli nagyon-nagy ovit is a list�nkra, oda �sszess�g�ben 500 gyerek j�r...

A kiscsoportban (1-3 �v) �ltal�ban 9-12 gyerek van, 3 gyerekenk�nt 1 feln�tt. A nagycsoportban m�r ak�r 24-en is lehetnek, 4 feln�ttel. Az �vodai dolgoz�knak nem elv�r�s a pedag�gusi v�gzetts�g. A csoportokban �ltal�ban van egy, aki pedag�gus, a k�t asszisztens pedig lehet ak�r 18 �ves, aki nem tudja, hogy mit csin�ljon m�g az �let�vel, de lehet l�nyeg�ben b�rki, aki tud k�zepes szinten norv�gul.

Meleg �telt �ltal�ban hetente 2-szer kapnak a gyerekek, m�sik k�t napon hideg �telt – �ltal�ban szendvicset, amihez a kenyeret az ovi maga s�ti meg. az �t�dik napon �ltal�ban dupla uzsi-csomagot kell pakolni, az a legt�bb oviban kir�ndul�s nap. Egyik oviban sincs – m�g az 500 f�sben sem – konyh�s n�ni, az asszisztensek k�sz�tik mindenhol az ennival�t.

Aludni a gyerekek a legt�bb helyen a saj�t babakocsijukban, kint a leveg�n alszanak. Eg�szen -10 fokig, akkor behozz�k a babakocsikat a fedett r�szbe, �s ott alszanak az ovi egyik szob�j�ban, a babakocsikban. A nagycsoportosok �ltal�ban nem alszanak m�r a nap sor�n, csak, ha a sz�l� k�ri.

�s akkor p�r sz� az any�k t�rsadalmi �let�r�l.

A v�d�n�m a sz�l�s ut�n 4-5 h�ttel beosztott engem egy baba-mama csoportba, ahol a k�rny�kr�l a nagyj�b�l egykor� gyerekek anyuk�i tal�lkoznak. Az els� tal�lkoz� az eg�szs�gh�zban van, ott egy v�d�n� vezeti a besz�lget�st, ismerked�st (f�l �ra), ut�na a csoportt�l f�gg, hogy akarnak-e tal�lkozni, szimpatikus-e a t�bbi anyuka. A mi csoportunk m�g most is hetente-k�thetente tal�lkozik (10 h�naposak a gyerekek), szerencs�s vagyok vel�k, j�fej anyuk�k, �s befogadtak engem is teljesen. Ez a baba-mama csoport az egyik legjobb dolog a norv�g rendszerben. P�nzbe nem ker�l az �llamnak, viszont nagyon sokat seg�t az els�, neh�z id�szakban. A k�z�s programok k�z�tt volt a k�v�z�k l�togat�sa (szoptat�s teljesen elfogadott nyilv�nos helyen is), s�ta, baba�nek, �s voltunk babamoziban is. Ez is egy nagyon j� dolog: babakocsival meg�llsz a terem el�tt, beviszed a bab�dat �s a babakocsi f�ls� r�sz�t, �s n�zed a t�bbi anya �s baba k�z�tt a filmet – ami feliratos, m�g, ha norv�g nyelv�, akkor is. – �gy, ha egy baba �pp s�rna, akkor sem marad le az ember a t�rt�netr�l.

A m�sik szocializ�l�d�si lehet�s�g a „nyitott ovi” rendszere. Heti 2 alkalommal j�runk nyitott oviba, – mi pont egy nemzetk�zibe j�runk, ahova k�lf�ldiek j�rnak, de a legt�bb nyitott ovi norv�g nyelv�. A nyitott ovi 10-2-ig van, kinti �s benti foglalkoz�ssal, ahol a sz�l� (anya vagy apa, att�l f�gg, hogy ki van �pp otthon a gyerekkel) v�gig ott van �s figyel a gyerek�re. Itt lehet bar�tokat, ismer�s�ket szerezni – gyereknek �s sz�l�nek egyar�nt. �sszesen egy pedag�gus van ott, � az, aki ir�ny�tja a programot.

K�zleked�s: babakocsival b�rhova el lehet jutni a v�rosban, a metr� mindenhol akad�lymentes�tett, vagy lift van, vagy pedig hossz� beton-r�mpa. Buszok mindegyik�ben van babakocsi-hely (a t�m�tt buszra persze ugyan�gy nem lehet felf�rni, mint Budapesten.) de a buszok alacsonypadl�sak, sz�val egyed�l fel tudok �llni a babakocsival. A villamosvonalak n�melyik�n alacsonypadl�s villamosok j�rnak, m�sokon viszont nem, azokat pr�b�lom elker�lni.

Hideg: t�len a hidegben a javasolt ruhaanyag a gyapj�. Hatalmas figyelmet kap minden �vben a t�ma. �gy pr�b�lj�k a bev�ndorl�kat (minket) tan�tani a norv�g hidegre: a gyapj� melegen tart, akkor is, ha nedves lesz. A gyerekek arc�ra t�len „hideg elleni kr�met” kell kenni, ez egy zs�ros, v�zmentes kr�m, ami v�di a baba arc�t a hidegt�l.

�prilisban megyek vissza dolgozni, �s mivel m�g szoptatok, ez�rt egy �gynevezett szoptat�si szabads�got vehetek ki. Ez azt jelenti, hogy 80%-os munkaid�m�rt a c�g ak�r finansz�rozhatn� a teljes munkab�remet.. (nem fogja). Az �llami munkav�llal�knak viszont ak�r napi 2 �r�t elengednek, am�g szoptatnak, �s teljes fizet�st kapnak ez�rt.

�sszess�g�ben �n nagyon boldog vagyok itt, nem �rzem magam bez�rva, minden nap van valami program – az ismer�s magyar any�kkal is �sszej�runk hetente egyszer, v�ltogatva, hogy ki vend�geli meg a t�rsas�got.

A t�rsadalom nagyon baba-mama-papa-bar�t, nem csoda, hogy olyan sok gyerek sz�letik �s t�nyleg sok babakocsis van az utc�kon, a parkokban, az erd�ben.

http://bezzeganya.reblog.hu/norvegiaban-abc-ben-is-lehet-szulni/oldal/1#commentList