A r�nszarvas (Rangifer tarandus, Eur�p�ban tar�ndszarvas n�ven is, �szak-Amerik�ban karibu) egy sarkvid�ken �l� szarvasfaj.

Testfel�p�t�s
Test�t csokol�d�barna, fekete, illetve feh�ressz�rke sz�rzet bor�tja. A vil�gosabb sz�n� sz�rzet legink�bb a nyakt�j�kra �s az �llat far�ra jellemz�, de az egyes testt�jakat bor�t� sz�rzet sz�n�rnyalata igen v�ltozatos, �ltal�ban jellemz� egy adott f�ldrajzi ter�letre. Felt�n� jellegzetess�ge, hogy cs�lkei k�l�n�sen sz�lesek, laposak, annak �rdek�ben, hogy az �llat ne s�ppedjen bele a h�ba. Az agancs a legt�bb szarvasra jellemz�, �m a r�nszarvas k�l�nleges amiatt, hogy nemcsak a bik�knak, hanem a teheneknek is van agancsuk. A r�nszarvasok testm�retei is igen k�l�nb�z�ek lehetnek: testhosszuk 120-220 cm, marmagass�guk 87-140 cm, testt�meg�k pedig 60-318 kg.

�l�hely
Skandin�vi�ban, Oroszorsz�g �szaki ter�letein, illetve Kanad�ban �s Alaszk�ban honos, Gr�nlandra �s Izlandra is betelep�tett�k. Elterjed�si ter�lete teh�t hatalmas, s nemr�giben m�g hatalmasabb volt. A t�rt�nelmi id�kben Lengyelorsz�gban �s N�metorsz�g egyes vid�kein is el�fordult, a j�gkorszakok idej�n pedig a mai Magyarorsz�g ter�let�n is el�fordult. Az �szak-amerikai alfajokat �sszefoglal� n�ven karibunak, az eur�zsiaiakat pedig tar�ndszarvasnak nevezz�k, a r�nszarvas elnevez�s igaz�b�l a h�zias�tott tar�ndszarvast jelenti.

�letm�d
Csapatokban, csord�kban j�r, s �gy vonul nyaranta az �szakabbra fekv� ter�letekre. A csord�t �ltal�ban egy id�sebb bika vezeti. Nem v�logat�s, levelek, l�gy sz�r� n�v�nyek, gomb�k, zuzm�k szerepelnek �tlapj�n. T�pl�l�k�t t�len a h� al�l kotorja el�.

Szaporod�s
Vemhess�gi ideje 228 nap, ell�senk�nt jobb�ra csak egyetlen ut�d sz�letik. Az 5-11 kg-os �jsz�l�tt szarvasborj� alig egy �r�val megsz�let�se ut�n m�r l�bra �ll �s k�veti anyj�t, n�h�ny napon bel�l pedig m�r csaknem ugyanolyan gyorsan tud szaladni, mint a kifejlett �llatok: ak�r 60-80 km-es �r�nk�nti sebess�ggel. A fiatalok 18-30 h�napos korukban v�lnak ivar�rett�.

�rdekess�gek
A r�nszarvas agancsa nemcsak az�rt k�l�nleges, mert a tehenek is viselnek ilyen fej�ket, hanem az�rt is, mert igen v�ltozatos, �rdekes alak� lehet. Sok r�nszarvasn�l el�fordul p�ld�ul, hogy az agancs egyik �ga (a g�mszarvas szem�g�nak megfelel� �g) lap�tszer�en el�remered. Az is gyakori, hogy a koron�t alkot� �gak alatt az agancs hossz� szakaszon nem �gazik el, �gy a korona egyfajta "ny�len" �l. A sarkvid�ki n�pek a tar�ndszarvast m�r �sid�k �ta vad�ssz�k, �s Eur�zsi�ban m�r legal�bb h�romezer esztendeje h�zias�tott�k.

Alfajok
• Svalbard r�nszarvas (R. tarandus platyrhynchus), amely a Spitzberg�kon tal�lhat�. A r�nszarvas legkisebb m�ret� alfaja. 
• Hegyi/Vad r�nszarvas (R. tarandus tarandus), amely teljesen eloszlik a tundra biomban az eg�sz Eur�zsiai f�ldr�szen, bele�rtve Skandin�vi�t. 
• Finn erdei r�nszarvas (R. tarandus fennicus) Vad erdei r�nszarvas csak k�t helyen tal�lhat� a finn-skandin�v ter�leten: a finn/orosz Kar�li�ban �s egy kis �llom�ny D�l-Finnorsz�g k�zep�n. A kar�liai �llom�ny egy r�sze m�lyen orosz ter�leteken is megtal�lhat�, olyan messze szok�sos �letter�t�l, hogy felvet�dik a k�rd�s, hogy ezek az �llatok m�g a fennicus fajta r�sz�t k�pezik-e. 
• Erdei karibu (R. tarandus caribou), amely �szak-Amerika erd�s ter�letein �l, annyira d�len, mint Maine �s Washington. Teljesen elt�nt az eredeti lel�helyeir�l, �s vesz�lyeztetettnek tekintik, ahol m�g �l. 
• Peary karibu (R. tarandus pearyi), amely Kanada sarkvid�ki r�szein tal�lhat�. 
• Hegyi karibu (R. tarandus groenlandicus), amely �szak-Kanad�ban honos. Ez a legnagyobb sz�mban �l� �szak-amerikai alfaj. 
• Grant karibu (R. tarandus granti), amely Alaszk�ban �s �szaknyugat-Kanada ter�let�n �l. 
• Sarkvid�ki r�nszarvas (R. tarandus eogroenlandicus), mely egy kelet-gr�nlandi �llom�ny volt, mely 1900 �ta teljesen kihalt.

http://www.vadaszutak.hu/fajleirasok/44/26.html