A rénszarvas (Rangifer tarandus, Európában tarándszarvas néven is, Észak-Amerikában karibu) egy sarkvidéken élő szarvasfaj.

Testfelépítés
Testét csokoládébarna, fekete, illetve fehéresszürke szőrzet borítja. A világosabb színű szőrzet leginkább a nyaktájékra és az állat farára jellemző, de az egyes testtájakat borító szőrzet színárnyalata igen változatos, általában jellemző egy adott földrajzi területre. Feltűnő jellegzetessége, hogy csülkei különösen szélesek, laposak, annak érdekében, hogy az állat ne süppedjen bele a hóba. Az agancs a legtöbb szarvasra jellemző, ám a rénszarvas különleges amiatt, hogy nemcsak a bikáknak, hanem a teheneknek is van agancsuk. A rénszarvasok testméretei is igen különbözőek lehetnek: testhosszuk 120-220 cm, marmagasságuk 87-140 cm, testtömegük pedig 60-318 kg.

Élőhely
Skandináviában, Oroszország északi területein, illetve Kanadában és Alaszkában honos, Grönlandra és Izlandra is betelepítették. Elterjedési területe tehát hatalmas, s nemrégiben még hatalmasabb volt. A történelmi időkben Lengyelországban és Németország egyes vidékein is előfordult, a jégkorszakok idején pedig a mai Magyarország területén is előfordult. Az észak-amerikai alfajokat összefoglaló néven karibunak, az eurázsiaiakat pedig tarándszarvasnak nevezzük, a rénszarvas elnevezés igazából a háziasított tarándszarvast jelenti.

Életmód
Csapatokban, csordákban jár, s így vonul nyaranta az északabbra fekvő területekre. A csordát általában egy idősebb bika vezeti. Nem válogatós, levelek, lágy szárú növények, gombák, zuzmók szerepelnek étlapján. Táplálékát télen a hó alól kotorja elő.

Szaporodás
Vemhességi ideje 228 nap, ellésenként jobbára csak egyetlen utód születik. Az 5-11 kg-os újszülött szarvasborjú alig egy órával megszületése után már lábra áll és követi anyját, néhány napon belül pedig már csaknem ugyanolyan gyorsan tud szaladni, mint a kifejlett állatok: akár 60-80 km-es óránkénti sebességgel. A fiatalok 18-30 hónapos korukban válnak ivaréretté.

Érdekességek
A rénszarvas agancsa nemcsak azért különleges, mert a tehenek is viselnek ilyen fejéket, hanem azért is, mert igen változatos, érdekes alakú lehet. Sok rénszarvasnál előfordul például, hogy az agancs egyik ága (a gímszarvas szemágának megfelelő ág) lapátszerűen előremered. Az is gyakori, hogy a koronát alkotó ágak alatt az agancs hosszú szakaszon nem ágazik el, így a korona egyfajta "nyélen" ül. A sarkvidéki népek a tarándszarvast már ősidők óta vadásszák, és Eurázsiában már legalább háromezer esztendeje háziasították.

Alfajok
• Svalbard rénszarvas (R. tarandus platyrhynchus), amely a Spitzbergákon található. A rénszarvas legkisebb méretű alfaja. 
• Hegyi/Vad rénszarvas (R. tarandus tarandus), amely teljesen eloszlik a tundra biomban az egész Eurázsiai földrészen, beleértve Skandináviát. 
• Finn erdei rénszarvas (R. tarandus fennicus) Vad erdei rénszarvas csak két helyen található a finn-skandináv területen: a finn/orosz Karéliában és egy kis állomány Dél-Finnország közepén. A karéliai állomány egy része mélyen orosz területeken is megtalálható, olyan messze szokásos életterétől, hogy felvetődik a kérdés, hogy ezek az állatok még a fennicus fajta részét képezik-e. 
• Erdei karibu (R. tarandus caribou), amely Észak-Amerika erdős területein él, annyira délen, mint Maine és Washington. Teljesen eltűnt az eredeti lelőhelyeiről, és veszélyeztetettnek tekintik, ahol még él. 
• Peary karibu (R. tarandus pearyi), amely Kanada sarkvidéki részein található. 
• Hegyi karibu (R. tarandus groenlandicus), amely Észak-Kanadában honos. Ez a legnagyobb számban élő észak-amerikai alfaj. 
• Grant karibu (R. tarandus granti), amely Alaszkában és Északnyugat-Kanada területén él. 
• Sarkvidéki rénszarvas (R. tarandus eogroenlandicus), mely egy kelet-grönlandi állomány volt, mely 1900 óta teljesen kihalt.

http://www.vadaszutak.hu/fajleirasok/44/26.html