A tengerek unikornisának agyarára először a középkor elején találtak rá viking hajósok Grönland és Izland partjainál, majd elhozták Európába. Sőt, hajdan azt hitték erről a csavart, hosszú, dugóhúzó formájú agyarról, hogy a mitológiai unikornis szarva. A mítoszt az is éltette, hogy ez a hosszúra megnőtt fog kívülről finoman cizellált, csavart formájú faragásnak néz ki, ami igazán illik egy legendás állathoz.

A narvál az északi hideg, sarkkörön túli tengerek lakója, tulajdonképpen a legészakibb területeken honos bálnaféle. Testhossza 4 - 4,7 méter, persze a hímek nőnek nagyobbra, melyek testsúlya 1,6 tonna. A nőstény legfeljebb egy intenzív hízókúra után éri el az egy tonnát. Étrendje jellemzően és persze értelemszerűen is tengeri, azaz tintahalakból, rákokból és halakból áll. Ez a kis bálna remek búvár, ugyanis akár 370 méter mélységbe is lemerül. 
A parti vizeket kedveli, mikor télen az öblök vize befagy, elvándorol délebbre, melegebb vizekbe. A szaporodási időszakban behúzódik Norvégia, Grönland és Észak-Kanada biztonságos öbleibe, fjordjaiba, ami azt is bizonyítja, hogy romantikus és van szépérzéke. Alkalmanként egyetlen utódot hoz a világra.

Legérdekesebb tulajdonsága mégis a foga. Ugyanis a narváloknak mindössze kettő van eme szervből és ezek is elég faramuci módon mindketten a felső állkapocsból, ráadásul vízszintesen nőnek ki. A nőstényeké beágyazódva marad, de a hímeknél az egyik fog, általában a bal oldali, jócskán megnyúlik, átdöfi a felső ajkat és messze előre nyúlik. Ez az előrenyúlt fog alkotja a narválok híres nevezetes agyarát, mely átlagosan 2,8 méterre nő, de akár elérheti az állat testhosszát is. 

Sajnos ennek a páratlan szervnek a funkciója teljességgel ismeretlen, bár azt megfigyelték, hogy néha a hímek játékosan "kardoznak" vele, de ennek nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget.

Hajdani néphiedelmek szerint ezzel az agyarral döfi át a csónakok, hajók fenekét, de ez persze több okból is képtelenség. Egyrészt miért tenné, másrészt pedig az agyara belül üreges és gyenge ahhoz, hogy kibírjon egy ilyen ütést - és ezzel ki is merítettük a fizikai képtelenség fogalmát. Bár a törött agyarú narvál meglehetősen gyakori jelenség, ez inkább azt igazolja, hogy agyaruk nem éppen harcra termett, inkább törékeny díszről van szó. 

http://zoo.multimania.hu/Pages/allatierd/narval.html