Longyearbyen a Norv�gi�hoz tartoz� Spitzberg�k (Svalbard) legnagyobb telep�l�se �s egyben f�v�rosa. 1437 lakos�nak t�bbs�ge norv�g �s orosz. A nev�ben szerepl� norv�g „byen” sz� v�rost jelent.

Longyearbyen a �. sz. 78� 13′, k. h. 15� 33′ koordin�t�kon tal�lhat�. Itt sz�kel Svalbard korm�nyz�ja. Mivel a telep�l�s j�val a sarkk�r�n t�l helyezkedik el, okt�ber v�g�t�l febru�r k�zep�ig „sarkk�ri s�t�ts�g”, m�g �prilis k�zep�t�l augusztus k�zep�ig „sarkk�ri vil�goss�g” van. Longyearbyen �ghajlatatundra.

A telep�l�st 1906-ban alap�totta John Munroe Longyear, egy szenet b�ny�sz� t�rsas�g (Arctic Coal Company of Boston)legf�bb tulajdonosa. 1943-ban a n�metek lerombolt�k a v�rost, majd a m�sodik vil�gh�bor� ut�n �jra�p�tett�k.

Az 1990-es �vek elej�ig a sz�nb�ny�szat adta a legt�bb munkahelyet Longyearbyenben, �s a h�tk�znapi �letben is minden a b�ny�szatban rejl� �zlet k�r� csoportosult. Manaps�g m�r sz�mos tev�kenys�g �s lehet�s�g k�z�l v�laszthatnak a k�z�ss�g lak�i: t�bbek k�z�tt egy �sz�csarnok, egy m�sz�fal, egy nagy sportcsarnok, egy �lelmiszerbolt, h�rom pubszer� klub, h�rom hotel, egy kemping, egy templom egy mozi (vas�rnaponk�nt) �s egy �jszakai diszk� is a rendelkez�s�kre �ll, nem besz�lve a turist�kat megc�lz� sz�mos aj�nd�kboltr�l.

A b�ny�szat m�g mindig a lakoss�g fel�nek a meg�lhet�s�t jelenti. Azonban, kit�n� infrastrukt�r�j�nak k�sz�nhet�en �vr�l �vre, fokozatosan n�vekszik a turizmusra �s k�l�nb�z� kutat�si tev�kenys�gre ford�tott figyelm�k. Ionoszf�rikus �s magnetoszf�rikus kutat�sokat v�geznek.

1993-ban megny�lt a Svalbardi Egyetemi K�zpont (University Centre In Svalbard). N�gy norv�g egyetem �sszefog�s�val j�tt l�tre az int�zm�ny, melyben olyan kurzusokat tal�lunk, mint geofizika, sarkk�ri biol�gia, geol�gia �s sarkk�ri technol�gia, melyekb�l m�g doktori fokozatot is el lehet �rni. �vente 300 di�kot fogad, azonban egy �j kutat�k�zpont l�trehoz�s�val most sz�nd�koznak ezt a sz�mot megn�velni. Az egyetem tanul�i �ltal�ban Nybyenben laknak, ahol nemr�g �j�tottak fel hat b�ny�szsz�ll�t.

A legt�bb l�togat� tavasszal �s ny�ron �rkezik. Nagyon n�pszer� a tavasz a Spitzberg�kon, hiszen ez azon kev�s helyek egyike, ahol nem sz�ks�ges k�l�n enged�ly ahhoz, hogy motoros sz�nt vezess�nk. A szigor� k�rnyezetv�delmi t�rv�nyek miatt azonban nem mindenhov� szabad a bel�p�s a szigeten. Febru�rt�l novemberig megannyi t�ravezet� k�n�l sokf�le ir�ny�tott kir�ndul�st.

Ez a hely a vil�g leg�szakibb telep�l�se, amely k�nnyen megk�zel�thet�, hiszen a v�ros sz�l�n m�g rep�l�teret is tal�lunk (Svalbard Airport). 2004-ben 9000 utas vette ig�nybe a rep�l�t�r szolg�ltat�sait. Rendszeres j�ratok indulnak a norv�gTromsøbe �s Osl�ba.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Longyearbyen