Oslo, Norv�gia f�v�rosa a k�pt�rak, m�zeumok, �zletek, �ttermek �s az �jszakai �let var�zslatos kever�ke. K�rny�k�n csak egy l�p�snyire vannak a gy�ny�r� erd�k, s�p�ly�k �s a sz�ps�ges Oslo-fjord.

 

Oslo t�rt�nete �sszekapcsol�dik Angli�j�val. A Snorre saga szerint a v�rost III. Harald, II. Olaf, a k�s�bbi Szent Olaf f�ltestv�re alap�totta. 1066-ban megrohanta Angli�t, hogy Hitvall� Edward hal�la ut�n mag�nak k�vetelje a tr�nt. V�llalkoz�sa azonban kudarcba fulladt, meg�lt�k a Stamford h�dn�l.

 

Miut�n Harald hazat�rt, alattval�i hat �vsz�zadon kereszt�l megtartott�k az Oslo nevet, m�gnem 1624-ben IV. Kereszt�ny d�n �s norv�g kir�ly szer�nytelen�l elnevezte a v�rost Christiani�nak.

 

 

1814-ben Norv�gia elszakadt D�ni�t�l, a korm�ny hivatalosan is norv�gos�totta a nevet Kristiani�ra. Az �j helyes�r�st is alkalmazni kellett, a polg�rokat azonban megosztotta a k�rd�s, �s vit�k l�ngoltak fel. 1924-ben a Storting (parlament) Oslo nev�nek vissza�ll�t�s�val rendezte a k�rd�st. A v�ros nev�t az�ta is ezerf�lek�ppen ejtik.

 

Oslo keleti v�rosnegyedei m�ra multikultur�lis k�z�ss�geknek ny�jt otthont. Az �let �ppen annyira zajlik t�r�k�l, vietnamiul, urduul mint norv�gul. Itt tal�lhat� a legt�bb etnikai vend�gl� �s �zlet, mecset �s muzulm�n szervezet.

 

Oslo sok tekintetben meg�rizte 19. sz�zadi arculat�t. K�nny� s�t�val a f�v�ros �sszes n�pszer� l�tnival�ja megk�zel�thet�.

 

http://oslo.vilagnezo.hu/tortenet