A heringc�pa a Lamnidae csal�dba tartoz� legkisebb faj. Am�g a kifejlett n�st�ny egyedek testhossza el�ri a 2,3-2,8 m�tert, addig a h�mek �tlag 2-2,4 m�ter hossz�ak. Az eddig ismert legnagyobb p�ld�ny testhossza 3 m�ter 70 cm volt. Tests�lyuk 150-225 kilogramm k�z�tti. Testform�ja torped�szer�, a rosztrum r�vid �s hegyes. A szemei nagyok, a retina fekete sz�n�rnyalat�. A heringc�pa-f�l�k, m�s c�pafajokt�l elt�r�en, nem rendelkeznek a szemre h�zhat� pislog�h�rty�val. Ez�rt harap�skor a heringc�pa a szemeit - az esetleges s�r�l�sek ellen v�dve -, beford�tja a szem�regeibe. A h�t a t�bbi heringc�pa-f�l�hez hasonl�an magas, a farokny�l r�vid, �s igen v�kony. Mell�sz�i j�l fejlettek �s sarl� alak�ak. A h�t�sz� magas, h�romsz�g alak�. A m�sodik h�t�sz� kicsiny,�s k�zvetlen�l a farokny�l el�tt tal�lhat�. A p�ros has alatti �sz�k lapos h�romsz�g alak�ak �s kism�ret�ek. Az er�teljes farok�sz�k csak enyh�n asszimetrikusak. A farokny�l k�t oldal�n j�l fejlett �s sz�les kadu�lis �l h�z�dik, amely a nagy sebess�g� �sz�skor egyfajta stabiliz�l� spoilerk�nt funkcion�l. A kontinent�lis k�sz�b�t bor�t� v�zt�megben �l a felsz�nt�l 300 m�teres m�lys�gig. Hideg vizes c�pafaj, a h�v�s-m�rs�kelt �v lak�ja. A c�p�k vil�g�n bel�l a heringc�pa rendelkezik a legfejlettebb h�szab�lyoz� rendszerrel. A dorz�lis testt�jon, a gerincoszlop mellett h�z�d� v�r�s izomzat, az �n. rete mirabilis a vissza�raml� v�n�s v�rt egy saj�tos keringet�si sziszt�m�val felmeleg�ti, ami miatt az �llat testh�m�rs�klete az agy �s a mozg�st biztos�t� izomzat testt�jain �tlag 20 C fokkal magasabb a k�rnyez� v�z h�fok�n�l. E rendszernek k�sz�nhet�en, a heringc�pa a hideg vizekben is hihetetlen�l akt�v tud maradni.

A heringc�pa elevensz�l�. Az ivar�rett n�st�nyek nyolc h�napi vemhess�get k�vet�en 4-6 ivad�kot hoznak a vil�gra. Az ivad�kok sz�let�skori m�rete 60 cm k�r�li. A fajn�l kimutathat� az embri�k k�z�tti, uteruson bel�li kannibalizmus, amellyel �sszef�gg�sbe hozhat� a faj viszonylag alacsony reprodukci�s k�pess�ge is. Szoci�lis c�pafaj, id�nk�nt jelent�s l�tsz�m� csoportokat alkot. A csoportokon bel�l nemek szerinti szegreg�ci�t tapasztalhatunk.

T�pl�l�k�t els�sorban rajhalak, f�leg makr�la, hering, �s t�kehal-f�l�k alkotj�k, amelyekb�l egy-egy vad�szat alkalm�val igen nagy mennyis�get zs�km�nyol. (Emiatt gy�l�lik is a hal�szok.) Mivel nagyobb csapatokban k�veti a rajhalakat, gyakran akad a hal�szok h�l�j�ba. Az �letfunkci�k fenntart�s�hoz sz�ks�ges oxig�n mennyis�get csak folyamatos �sz�ssal tudja biztos�tani, �gy h�l�ba gabalyodva hamar elpusztul. A zs�km�nyt a fels� �s az als� �lkapcsokban tal�lhat�, hasonl� m�ret� �s form�j�, hossz� v�kony koron�val �s a foglemez sz�lein tal�lhat� r�vid mell�kcs�csokkal rendelkez� fogazat�val igen hat�konyan k�pes megragadni.

Elterjedts�ge, etol�gi�ja, vesz�lyess�gi fokozata

A heringc�pa a hideg, m�rs�kelt-�vi tengerek lak�ja, ritk�n felhatol az �szaki sarkk�r�n t�li vizekbe is. Legjobban az �szak-atlanti vizeken terjedt el. Nagy popul�ci�juk �l Kanada atlanti-�ce�ni partvid�k�n, �j-Fundland k�rny�k�n. D�li elterjed�s�nek New Jersey a hat�ra. Szint�n gyakori a norv�g partvid�ken, valamint az �szaki-tengeren. Annak ellen�re, hogy h�v�s v�zi c�pafaj, honos a F�ldk�zi-tenger nyugati medenc�j�ben is. Az Adriai-tenger nagyobb test� c�p�i k�z�l, a k�kc�pa ut�n relat�ve a m�sodik leggyakoribb ny�lt v�zi faj. (Az adriai t�rs�gben a heringc�p�kat gyakran t�vesen fiatal nagy feh�rc�p�knak n�zik.) A d�l-atlanti ter�leteken ritk�bb, de el�fordul az argentin partvid�ken, valamint D�l-Afrika fokf�ldi vizein. Az Atlanti-�ce�non k�v�l a Kergu�len-szigetek, �s �j-Z�land vizeib�l ismerj�k m�g. (Egyes ichtyol�gusok v�lem�nye szerint a d�l-atlanti �s d�l csendes-�ce�ni popul�ci�t k�l�n alfajnak kell tekinteni.)

Csoportokat alkot, az id�sebb h�mek gyakran mag�nyosak. Az emberrel szemben �vatosan, tart�zkod�an viselkedik, nem egyszer� megk�zel�teni. Az emberre n�zve nem tekinthet� vesz�lyesnek.

http://thesharks.mindenkilapja.hu/html/22059251/render/heringcapa