norvegiarolminden
Msik oldalam


   


 

 
Men
 
Norvgia
 
Norvgia Vrosai
 
A norvg hadsereg s rendrsg.
 
Norvgia szigetei
 
Oslo
 
Bergen
 
Trondheim
 
Nzzk meg!
 
Gasztronmia
 
llatvilg
 
Webkamerk
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Norvgia trtnelme

Norvgia trtnelme

 

Az els norvgok

 

A mai Norvgiban akkor jelent meg elszr az ember, amikor a szrazfldi jgtakar visszahzdott à 10000 vvel ezeltt

 

Az els norvg felfedezk
 

Kevs termfld à szks meglhets

Kereskedk s llamszervezk is voltak à vrosok, kolnik alaptsa, pl. Dublin, Normandia

879 s 920 kztt kolnit hoztak ltre Izlandon, mely ksbb a Grnlandra ttelepl vikingek bzisa lett

986-ban a Norvgiban szletett Eirik Thorvaldsson, ismertebb nevn Vrs Erik, felfedezte Grnland dl-nyugati rszt, ahol viking teleplst alaptott. Fia, Leif Eiriksson volt az els eurpai, aki partra szllt szak-Amerikban, ezzel a norvg terjeszkeds els, ma mr szles krben elismert felfedezjv vlt

Leif Eriksson volt az, aki az 1001-es esztendben felfedezte a “Szlk hazjt”, "Wineland the Good". A mai tudsok kzl tbben is gy vlik, hogy ms vikingek mr elbb is elrtk Amerika partjait. A viking kor 1066-ban rte el cscspontjt, amikor Kemnykez Harald norvg kirlyt s embereit legyztk az angliai Stamford Bridge melletti csatban.

 

Norvgia nven emltett terletek csak a 800-as vekben egyesltek. Kt f tpus kzssget alkottak: lteztek kzgylsek, tings, melyek a kzponti Allting krl szervezdtek, valamint kiskirlysgok.

872-es esztendben Szphaj Harald kirly prblta egyesteni az orszgot, de ez mg vtizedekig elhzdott. Az egyestsi folyamat feltehetleg 1060-ra fejezdtt be.
 

A kzpkor
 

Az 1130-as esztend vzvlasztnak bizonyult a norvg trtnelemben. Egy bks idszakot szaktottak meg konfliktusok s egy 1227-ig hzd polgrhbor.

1130-as v ms szempontbl is klnleges. Innentl szmtjk a kzpkor virgz szakaszt, melyben nvekedsnek indul a npessg szma, konszolidci jellemzi az egyhzat, s fejldsnek indul a vrosiasods. Ahogy a korona s az egyhz egyre tbb terletet vont hatalma al, gy nvekedett az llam- s kzigazgats is. A modern trtnszek felfogsa szerint ekkor tekinthetjk elszr Norvgit egysges llamnak.

A viking korszak rabszolgi eltntek a kzpkor derekra.

Ezalatt az idszak alatt Norvgia politikai kzpontjnak slypontja ttevdtt dlnyugatrl az Oslo-fjord krli vidkre. V. Haakon kirly uralkodsa idejn, az 1220-as vekben Oslo lett Norvgia fvrosa. Ezt megelzen a hely jelentktelen hzak csoportjbl llt az Oslo-fjord legbels rszn.

Amikor a pestis elrte Norvgit 1350-ben, a vros lltlag nem tbb mint 2000 ember lakhelyl szolglt. Ebben az idben Bergen npessge 7000, Trondheim pedig 3000 f volt.

A pestis tombolsnak szrny kvetkezmnyei voltak: a npessg felre, ha nem egyharmadra cskkent az 1350-es szinthez kpest. A kirly s a nemessg ezrt arra knyszerlt, hogy hatroktl fggetlenl ms fldeken s hbri birtokon jusson jvedelemhez, elsegtvn ezzel az szaki orszgok politikai egysgnek nvekedst.

1319-tl 1343-ig Norvgia s Svdorszg egyestett kirlysgban lt, s ezt az intzmnyt ksbb kiszlestettk bels skandinv kirlyi hzassgok rvn. 1380-ban egyestve Norvgit s Dnit, mely uni egszen 1814-ig tartott.

 

A keresztnysg eljvetele

A keresztnysg bevezetse Norvgiban egy hossz folyamat eredmnye, mely krlbell ktszz vig zajlott. Termszetes kvetkezmnye volt a keresztny Eurpval fnntartott kapcsolatoknak, a kereskedelmi kapcsolatoknak s a viking portyzsoknak. Anglibl, Nmetorszgbl s Dnibl rkez misszionriusok hozzjrultak az szaki istenek hagyomnyos hitnek meggyenglshez.

Az egyhz megnyerte a vgs csatt.

Rviddel az 1100-as esztend eltt megjelentek az els pspksgek
1537-ben a reformcit Norvgiban kirlyi dekrtum rendelte el. Ekkor az orszg dn hatalom alatt llt s a reformcit egyszeren gy tettk ktelezv, hogy bevezettk a dn-norvg egyhzi rendeletet Norvgiban is. Az 1600-as vektl a luthernus valls volt az egyetlen valls Norvgiban.

 

Uni Dnival
 

A kzpkor ksi szakaszt jelents gazdasgi hanyatls jellemzi Norvgiban. A XIV. szzadban a  lakossgot megtizedelte a pestis s egyb jrvnyok. A hatrvidkek gazdasgait elhagytk s cskkentek a jvedelmek.

A gazdasgi visszaessnek politikai kvetkezmnyei is voltak. Dnia befolysa, mint legfontosabb szaki orszg, egyre nvekedett. Dn s nmet nemeseket neveztek ki a legmagasabb llami  hivatalokban. A birtokok s pspki szkhelyek klfldi kezekbe kerltek. A norvg nemessg egyszeren elsorvadt. A norvg np kpessge a nemzeti nrvnyestsre alapjaiban meggyenglt.

1450-tl a Dnival kttt Unit egyezmnyekben fektettk le. Az egyezmnynek garantlnia kellett volna a 2 llam kztti egyenlsget. De nem ez trtnt.

1536-ban Norvgia megsznt mint nll kirlysg. Ez egy nemzetgylsen kvetkezett be Koppenhgban. Norvgi a dn korona alrendeltje lett. à Norvginak be kellett szllni a harcba, amit a dnok vvtak a svdekkel s a balti-tengeri hatalmak ellen. Az eredmny: a dn kirlynak le kellett mondania Svdorszg javra a norvg terletekrl.

1660-ban a 2 kirlysg abszolt monarchiban kapcsoldott ssze.

Az orszgot Koppenhgbl kormnyoztk Az igazi hatalom az llami hivatalnokok kezben sszpontosult. Norvgia jl jrt ezzel, lvn, hogy idvel az llami hivatalnokok kezdtk maguknak tekinteni a norvg llspontokat.

Dnit s Norvgit egy gazdasgi egysgnek tekintik. Ennek megfelelen Dninak kizrlagos joga volt a gabona rtkestsre dlkelet Norvgiban (1737) s hasonl monoplium volt rvnyben Dniban a Norvgibl szrmaz vas eladsra vonatkozan.

Az 1700-as vek vge fel krvnyt adtak be egy Norvg Nemzeti Bank ltrehozsra, s ezzel egyidejleg tmogattk magasrang hivatalnokok krvnyt egy norvg egyetem megalaktsra. A krvnyeket elutastottk, mivel a kormny tartott minden lpstl, mely elsegthette Norvgia nllsgt, meggyengtve ezltal az unit. A norvg egyetem, valamint a nemzeti bank tlete a fokozatosan nvekv nemzeti ntudat szimblumv vlt.

A napleoni hbork alatt (1807 – 1814) felgyorsulnak az esemnyek. Dnia/Norvgia Franciaorszg szvetsgese, s a kialakul blokd Norvgit elszaktja mind Dnitl, mind pedig a piactl. Megakad a hajzs s a faruk exportja, s az orszgot hnsg sjtja. Mivel az orszgot mr nem lehet tovbb Koppenhgbl irnytani, magasrang hivatalnokokbl kormnyz tancs alakul.

1811 nemzeti egyetem ltrehozsa.

 

Elszakads Dnitl
 

1814 janurjban VI. Frigyes dn kirly megadta magt, megszaktotta kapcsolatait Napleonnal, s Norvgit tadta svd rivlisainak. gy rt vget a 434 ven t fennll uni Norvgia s Dnia kztt.

1814. mjus 17-n formailag elfogadtk a norvg alkotmnyt, s Keresztly Frigyes herceget kirlly vlasztottk. Mjus 17-e azta is Norvgia nemzeti nnepe.

A napleoni hbor gyztesei azonban nem fogadtak el semmilyen eltrst a megllapodsban foglaltaktl. A svdek megprbltak diplomciai nyomst gyakorolni, de amikor ez eredmnytelennek bizonyult, fegyveres tmadst indtottak a norvgok ellen, s hamarosan gyzedelmeskedtek.

1814. oktber 10-n Keresztly Frigyes lemondott a hatalomrl, s elhagyta az orszgot. Norvgia jbl egy uni rszv vlt.

 

1814-1905

 

1814-et kvet vekben Norvgit minden idk legnagyobb gazdasgi vlsga sjtotta. Kzs piaca Dnival megsznt, a brit piacok nem engedtk be a norvg farut, a bnyk s frszmalmok pedig elvesztettk klfldi gyfeleiket.

Az 1830-as veket kveten gazdasgi fellendls mutatkozott Norvgiban, s ez elhvta a kereskedelem s a vmszablyok liberalizlsnak szksgessgt. A kereskedelmi jogokat kiterjesztettk, s a vmtarifk is a szabad kereskedelemnek kedveztek. Norvgia egyb tekintetben is bekapcsoldott Eurpa ltalnos fejldsbe. Az els vastvonalat 1854-ben fektettk le Oslo s Eidsvoll kztt. Tvroszlopokat emeltek s j gazdlkodsi formkat vezettek be a mezgazdasgban.

A modern ipar alapjait Norvgiban az 1840-es vekben teremtettk meg az els textilgyrak s ipari zemek ltestsvel. A norvg kereskedelmi flotta 1850 s 1880 kztt ltvnyos fejldsen ment keresztl.

lezdtt az ellentt a magasabb beoszts hivatalnokok kpviseli, valamint a parasztok s a radiklisok kldttei kztt. A parasztok mr 1833-ban tbbsgben voltak. 1859-ben sikertelennek bizonyultak az els prtalaptsi ksrletek, tz vvel ksbb azonban ltrejtt az els liberlis trsuls. 1884-ben megalaptottk a radiklis Liberlis Prtot, Norvgia els politikai prtjt, s nhny hnappal ksbb politikai prja, a Konzervatv Prt is ltrejtt.

 

Az vszzad vge fel egyre lnkltek az unis nzeteltrsek.

Svd csapatok akadlyoztk meg a norvgok vgyainak teljestst. A norvgok a szzad utols veit sajt katonai hatalmuk kiptsre fordtottk.

 

A konzultus gye robbantotta ki a vgs konfliktust a kt orszg kztt. 1905. mrcius 11-n azzal a cllal alakult meg Michelsen miniszterelnk kormnya, hogy a konzultus gyt, mint egyoldal norvg akcit keresztlvigye.

A kirly mr nem tekinthet Norvgia kirlynak, s ezltal vget rt Norvgia s Svdorszg unija.

Svdorszg az uni felbontsnak feltteleit trgyalsok tjn kvnta megszabni, tovbb npszavazst indtvnyozott annak eldntsre, hogy egyetrt-e a nemzet egsze a vltozssal. A npszavazsra 1905 augusztusban kerlt sor. sszesen 368 392 norvg szavazott az uni felbontsa mellett, s mindssze 184-en szavaztak ellene.

Sikerlt az uni bks felbomlsrl megllapodnia.

 

Norvgia 1905 utn
 

lnk vitk folytak az llamformrl. Az 1905-ben rendezett npszavazson a nagy tbbsg a kztrsasggal szemben a monarchia mellett adta le vokst.

Svdorszggal val uni felbontst kveten a gazdasgi nvekeds korszaka kvetkezett Norvgiban. 55 %-kal nvekedett a GDP, ami tlag 4 %-os nvekedst jelentett vente. Az ipari forradalom msodik fzisnak kvetkeztben nvekedett a npessg, s javultak az elhelyezkedsi eslyek. Az olcs vzi energia kiaknzsa s klfldi tkeberuhzsok jellemeztk a korszakot. Kiplt az elektrokmiai s elektrokohszati ipar, s j termkek jelentek meg a piacon. +  szmos j ipari kzpont

A msodik vilghbor kitrsig tartott a gazdasgi fellendls.

Az iparosods kezdeti vei igen szerny vltozst hoztak az orszg szocilis szerkezetben. Mg 1910-ben is a foglalkoztatottak 42 %-a mezgazdasggal vagy erdgazdlkodssal foglalkozott. 1920-ban ez az arny 37 % volt, mra pedig 3,7 %-ra cskkent.

 

Az els vilghborban Norvgia semleges maradt.

 

Msodik vilghborban is prblt semleges maradni, de a nmet hadsereg megtmadta.

A norvg kormny emigrciban folytatta munkjt. 1945. jnius 7-n visszatrt a kormny.

 

1949-ben Norvgia Dnival egytt csatlakozott a NATO-hoz.

 

A hbor utni vekben egyenletes gazdasgi fejlds jellemezte Norvgit. Jelents forrsokat mozgstottak a jlti llam felptsre, ami egy ltalnosan igazsgos trsadalom megvalstst szolglta.


Forrs: www.alter-energia.hu/docs/Norvegia_tortenelme.doc

 
Norvgia Kptr
 
Tartzkods s munkavllals Norvgiban
 
rdekessgek. Hrek
 
Sport
 
Vikingek
 
Szoksok
 
Hressgek.
 
Halszat Horgszat
 
Norvg kutyafajtk
 
Mesk. Versek...stb
 
Szmll
Induls: 2015-08-16
 

Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.