Teste: Testfel�p�t�se megk�zel�t�leg n�gyzetes alak�, z�m�k, m�gis sportos benyom�st kelt� eb. A h�t v�zszintes. Farka magasan t�z�tt �s szorosan a farra g�rb�tve tartja. A l�gy�k izmos, a mellkas j�l fejlett, a bord�k sz�pen �veltek, a k�ny�k�k szorosan a test mellett helyezkednek el. J� csontozat� l�bai er�sek. Az el�ren�z� mancsok ov�lisak, az ujjak z�rtak. A nyak a h�thoz k�pest viszonylag hossz�.

Feje: A fej �k alak�. Tark�ja �s homloka enyh�n boltozatos. Stopja l�that�, de nem t�lzottan er�teljes. A kopony�n�l valamivel hosszabb arcorri r�sze fokozatosan keskenyedik az orrcs�csig, sz�les �s meglehet�sen hossz�. Orrnyerge egyenes. Ajkai szorosan z�r�dnak. Az el�gg� magasan t�z�tt, kicsi �s fel�ll� f�lei hegyesek. Szemei nem d�lledhetnek ki. A norv�g elkhund harap�sa oll�szer�.

Sz�rzete: Aljsz�rzete gyapjas �s puha, fed�sz�rzete �rdes tapint�s� �s hosszabb az aljsz�rzetn�l. A norv�g elkhund sz�rzete s�r� �s t�m�tt, az id�j�r�s viszontags�gainak kiv�l�an ellen�ll. A nyakon a sz�rzet gall�rt k�pez, a l�bsz�rakon �s farok oldal�n az �tlagosn�l hosszabb a sz�rzet, m�g a l�bak el�ls� oldal�n �s a mancsokon r�videbb.

Sz�nei: A norv�g elkhund aljsz�rzete igen vil�gos, csaknem feh�r, m�g fed�sz�rzete sz�rke sz�lakb�l tev�dik �ssze, melyek v�ge fekete sz�n�. A has, a mellkas, a l�bak �s a farok alj�nak sz�ne valamivel vil�gosabb. A szemek sz�ne s�t�tbarna.

Alkalmaz�sai: Norv�gi�ban f�k�nt szarvasvad�szatra haszn�lj�k, egy orsz�gokban f�k�nt t�rsk�nt tartj�k. A kuty�s sportokban tett k�s�rletekn�l a f� szempont ink�bb az legyen, hogy a kutya j�l �rezze mag�t. Az �gyess�gi pr�ba megfelel� lehet sz�m�ra.

V�rm�rs�klete: A norv�g elkhund sportos fel�p�t�s�hez mozg�konys�g p�rosul, melyet j�zan, magabiztos, bar�ts�gos �s kiegyens�lyozott jellem eg�sz�t ki. El�gg� sz�v�s fajta kiv�l� szagl�ssal. A vesz�lyt ugat�ssal jelzi, �s ha bajt �rez, azonnal csal�dja v�delm�re siet. F�ggetlen �s �n�ll� akarat� eb, de szeret csal�dja k�zel�ben lenni. A norv�g elkhund meglehet�sen �rtelmes fajta.

T�rsas viselked�se: A csal�d bar�tait �ltal�ban lelkesen �dv�zli, az idegenekkel szemben azonban tart�zkod�an viselkedik. A gyerekekkel, lesz�m�tva, hogy nem t�ri, hogy bosszants�k, rendszerint j�l kij�n. A fajta egyedei k�zt akad n�h�ny, mely domin�nsan viselkedhet fajt�rsaival szemben, de rendszerint j�l kij�n vel�k. Megfelel� szocializ�ci� eset�n a macsk�kkal �s egy�b h�zi�llatokkal val� egy�tt�l�s nem jelent gondot, annak hi�nya eset�n egy-egy tal�lkoz�s probl�m�s lehet.