A lappokkal kapcsolatban legel�sz�r azt kell lesz�gezni, hogy �k val�j�ban sz�mik. A magyar kult�r�ban �s tudom�nyban �ltal�nosan elterjedt lapp elnevez�s m�ra m�r teljesen kiment a nemzetk�zi sz�haszn�latb�l, mert a sz�mik pejorat�vnak tartj�k ezt a kifejez�st. A lapp sz� eredete tiszt�zatlan, vagy a skandin�v „folt” vagy a finn „hat�rvonal” sz�b�l sz�rmazhat, de mindenf�lek�ppen lealacsony�t�, a sz�mikat a vads�g �s a m�veletlens�g fogalmaival t�rs�t� k�ls�leg adott n�v. Ezzel szemben a sz�mi saj�t megnevez�s�k, amely rokons�gban �llhat a finnek �nmagukra haszn�lt szuomi szav�val. Felt�telezhet�en mindk�t sz� a balti nyelvek „f�ld” szav�b�l eredhet.

Egy �si eur�pai t�rt�nelem...

A sz�mik a finnugor nyelvcsal�d igen alacsony sz�m� kisebbs�ge, a sz�mi nyelvet besz�l�k sz�ma nem haladja meg a 20 ezret, az �nmagukat sz�mi sz�rmaz�s�nak tart�k pedig 70 �s 140 ezer k�z�tt lehetnek. Genetikai vizsg�latok azt mutatatt�k ki, hogy a baszkokkal egy�tt a sz�mik Eur�pa legkor�bbi mostan�ig is fennmaradt �slakosai. Az indoeur�pai t�rzsek benyomul�s�val azonban a sz�mik egyre �szakabbra szorultak �s – egyes spekul�ci�k szerint – eredeti nyelv�ket is elvesz�tve a vel�k egy ter�leten �l� finnugor n�pek nyelveit vett�k fel legal�bb 2500 �vvel ezel�tt.

A sz�mik mai lakhelye nem �n�ll� �llam, hanem n�gy orsz�g – Norv�gia, Sv�dorsz�g, Finnorsz�g �s Oroszorsz�g – egybef�gg� �szaki ter�letein helyezkedik el, n�gy Magyarorsz�gnyi m�retben. A h�rom skandin�v orsz�gban saj�t parlamentjeik is vannak a sz�miknak, de kev�s a politikai hatalmuk �s az auton�mi�t�l messze �llnak.

...mai k�vetkezm�nyei

A 14. sz�zadt�l egyre er�szakosabban pr�b�lt�k meg letelep�teni �s megt�r�teni a sz�mikat. A s�m�n hagyom�nyaikat siker�lt is felsz�molni a 18. sz�zad v�g�re, b�r ez ma m�r egy kisebb renesz�nsz�t �li neo-s�m�nizmus form�j�ban. A r�nszarvastart�st is csak p�r ezren �zik m�r. A nom�d hagyom�nyok, a nagy ter�letek, �s a kis n�ps�r�s�g miatt alakult ki, hogy a sz�mi nyelvek nem k�lcs�n�sen �rthet�ek, b�r egy nyelvj�r�s-folytonoss�got k�peznek. Jelenleg m�g kilenc sz�mi nyelv �l, ebb�l hatnak van �rott szabv�nya is, a marad�k h�rmat kevesebb mint h�szan besz�lik. Egy tizedik, az akkalai sz�mi nyelv 2003-ban halt ki, egy tov�bbi pedig m�g kor�bban, a 19. sz�zadban. A legnagyobb sz�mi nyelv az �szaki sz�mi 15 ezer anyanyelvi besz�l�vel. A sz�mik szerencs�je, hogy t�bbs�g�k az igen j�m�d� skandin�v �llamokban �l, ahol ma m�r a t�bbs�g j�l�te a kisebbs�gek nagylelk� t�mogat�s�ban mutatkozik meg. Nem volt ez mindig �gy, Norv�gi�ban 1940-ig szinte �ld�zt�k a sz�mikat. A t�z nyelv �s a n�gy k�l�nb�z� �llampolg�rs�g sok�ig megg�tolta az �n�ll� sz�mi nemzeti tudat kialakul�s�t. A k�z�s himnuszt, z�szl�t, �s nemzeti �nnepet (Feb. 6) csak 1986-ban szavazt�k meg. Legrosszabb helyzete az oroszorsz�gi kola-f�lszigeti sz�miknak van, itt kisebbs�gi st�tuszukat sem ismerik el. A skandin�v orsz�gokban azonban sok mindent tesznek a sz�mi nyelv �s kult�ra meg�rz�s��rt. Van anyanyelvi alapoktat�s, t�bb egyetemen is lehet sz�mi nyelveket tanulni, �s van sz�mi nyelv� f�iskola is. Ez ut�bbi a norv�giai Kautokeino v�ros�ban, ami a legfontosabb sz�mi kultur�lis f�v�ros. A r�gi kereskedelmi utak keresztez�d�s�n�l fekv� Kautokeino sz�mi neve Guovdageaidnu, ami azt jelenti: f�l�t. Ez egyben a sz�mi sz�nh�z �s (kett�b�l) az egyik sz�mi nyel� �js�g otthona is.

http://www.nyest.hu/hirek/mikulas-a-lapp-saman