A lappokkal kapcsolatban legelőször azt kell leszögezni, hogy ők valójában számik. A magyar kultúrában és tudományban általánosan elterjedt lapp elnevezés mára már teljesen kiment a nemzetközi szóhasználatból, mert a számik pejoratívnak tartják ezt a kifejezést. A lapp szó eredete tisztázatlan, vagy a skandináv „folt” vagy a finn „határvonal” szóból származhat, de mindenféleképpen lealacsonyító, a számikat a vadság és a műveletlenség fogalmaival társító külsőleg adott név. Ezzel szemben a számi saját megnevezésük, amely rokonságban állhat a finnek önmagukra használt szuomi szavával. Feltételezhetően mindkét szó a balti nyelvek „föld” szavából eredhet.
Egy ősi európai történelem...
A számik a finnugor nyelvcsalád igen alacsony számú kisebbsége, a számi nyelvet beszélők száma nem haladja meg a 20 ezret, az önmagukat számi származásúnak tartók pedig 70 és 140 ezer között lehetnek. Genetikai vizsgálatok azt mutatatták ki, hogy a baszkokkal együtt a számik Európa legkorábbi mostanáig is fennmaradt őslakosai. Az indoeurópai törzsek benyomulásával azonban a számik egyre északabbra szorultak és – egyes spekulációk szerint – eredeti nyelvüket is elveszítve a velük egy területen élő finnugor népek nyelveit vették fel legalább 2500 évvel ezelőtt.
A számik mai lakhelye nem önálló állam, hanem négy ország – Norvégia, Svédország, Finnország és Oroszország – egybefüggő északi területein helyezkedik el, négy Magyarországnyi méretben. A három skandináv országban saját parlamentjeik is vannak a számiknak, de kevés a politikai hatalmuk és az autonómiától messze állnak.
...mai következményei
A 14. századtól egyre erőszakosabban próbálták meg letelepíteni és megtéríteni a számikat. A sámán hagyományaikat sikerült is felszámolni a 18. század végére, bár ez ma már egy kisebb reneszánszát éli neo-sámánizmus formájában. A rénszarvastartást is csak pár ezren űzik már. A nomád hagyományok, a nagy területek, és a kis népsűrűség miatt alakult ki, hogy a számi nyelvek nem kölcsönösen érthetőek, bár egy nyelvjárás-folytonosságot képeznek. Jelenleg még kilenc számi nyelv él, ebből hatnak van írott szabványa is, a maradék hármat kevesebb mint húszan beszélik. Egy tizedik, az akkalai számi nyelv 2003-ban halt ki, egy további pedig még korábban, a 19. században. A legnagyobb számi nyelv az északi számi 15 ezer anyanyelvi beszélővel. A számik szerencséje, hogy többségük az igen jómódú skandináv államokban él, ahol ma már a többség jóléte a kisebbségek nagylelkű támogatásában mutatkozik meg. Nem volt ez mindig így, Norvégiában 1940-ig szinte üldözték a számikat. A tíz nyelv és a négy különböző állampolgárság sokáig meggátolta az önálló számi nemzeti tudat kialakulását. A közös himnuszt, zászlót, és nemzeti ünnepet (Feb. 6) csak 1986-ban szavazták meg. Legrosszabb helyzete az oroszországi kola-félszigeti számiknak van, itt kisebbségi státuszukat sem ismerik el. A skandináv országokban azonban sok mindent tesznek a számi nyelv és kultúra megőrzéséért. Van anyanyelvi alapoktatás, több egyetemen is lehet számi nyelveket tanulni, és van számi nyelvű főiskola is. Ez utóbbi a norvégiai Kautokeino városában, ami a legfontosabb számi kulturális főváros. A régi kereskedelmi utak kereszteződésénél fekvő Kautokeino számi neve Guovdageaidnu, ami azt jelenti: félút. Ez egyben a számi színház és (kettőből) az egyik számi nyelű újság otthona is.
http://www.nyest.hu/hirek/mikulas-a-lapp-saman
Észak-Európa őslakos népe, közismert nevükön a lappok, magukat – főleg az utóbbi időben – inkább nevezik száminak, mivel a lapp megnevezést degradáló jellegűnek tekintik. Ezzel összefüggésben a velük foglalkozó irodalmak is inkább a számi kifejezést használják. Ennek a különbségtételnek a magyar szóhasználatban nyoma sincs, ugyanakkor érdemes észben tartani, ha valaki e népcsoporttal kezd foglalkozni.
Észak-Európa őslakos népe leginkább az Északi Sarkkör feletti területet népesíti be. Eredeti hazájuk, a Lappföld (Sápmi), nem azonos a mai Finnország Lappföld tartományával, annál jóval nagyobb területet jelöl: az oroszországi Kola-félszigettől Finnország északi részén át, a Norvégia és Svédország határát képező hegységig, mintegy 1500 km hosszan húzódó földterületen fekszik, melynek központját Norvégia, Svédország és Finnország északi része képezi (75 000 m²).
1. ábra: Sápmi, azaz Lappföld
A lappok száma napjainkban kb. 60-70 ezer főre becsülhető. Legtöbben, mintegy 30 ezren, Norvégia északi részén, 17-20 ezren Svédországban, 5-6 ezren Svédországban, 2-3 ezren Oroszország területén élnek. Pontos adatok e tekintetben nem állnak rendelkezésre, egyrészt, mert országonként változik annak meghatározása, hogy ki számít lappnak, másrészt pedig a szóban forgó országok közül csak Finnország vezet nemzetiségi statisztikát.
2. Kulturális sajátosságok
Mielőtt a számik három skandináv országbeli helyzetét vizsgálnánk, mindenképpen érdemes kitérni az őket egyetlen néppé összetartó kulturális, életmódbeli sajátosságokra.
2.1. Életmód
A 12-14. század folyamán a svédek, norvégok, oroszok létrehozták centralizált államaikat a Lappföld területén. Ennek következményeként a számi törzsek fokozatosan északra húzódtak, és egyre inkább kiszolgáltatottá váltak a skandináv telepesek adókon, kereskedelmi tevékenységen és keresztény hittérítési törekvéseken keresztül érvényesülő kontrolljának.
Mostani területükön való letelepedéskor leginkább vadászattal, halászattal foglalkoztak, a kívülállók számára azonban a rénszarvastenyészet számít archetipikus számi tevékenységnek. Ugyanakkor manapság a legtöbb számi földműveléssel, kézművességgel, halászattal és egyéb kereskedelmi tevékenységgel foglalkozik, de a városokban élő, kisszámú, asszimilálódott számi pedig egyéb, kifejezetten modern tevékenységeket űz. A korábban élelmiszert, ruházkodási alapanyagot, közlekedési eszközt egyaránt biztosító hagyományos rénszarvastartás ma már terepjárókkal és motoros szánokkal felszerelt farmokon, nagyüzemi jelleggel, de sokkal elhanyagolhatóbb jelentőséggel, szinte kizárólag húsipari célokkal történik. Mindazonáltal a rénszarvastartással járó, országhatárokon is átívelő vándorló életmód a ma napig mit sem változott.
A számik legnagyobb társadalmi egysége hagyományosan a siida volt, mely családok – nem feltétlenül rokoni szálak alapján kialakult – kisebb csoportja, egy természetes határokkal körülölelt területen. Asiida-n belül minden család képviseltette magát, megtárgyalták a föld, halászat stb. kérdéseket, olykor bírói funkciók is ellátásra kerültek az egységen belül. A siida-ban minden családnak megvolt a maga (gyakran 2-300 km hosszan húzódó) területe, melyen keresztül a rénszarvaslegelők húzódtak. Számukra a modern értelemben vett határok nem sokat jelentettek, és a szezonális vándorlás ma is az államhatárokon keresztül történik.
Hitélet, spirituális kultúra
Nagyon nehéz hiteles képet festeni az ősi, pogány spirituális hagyományokról: egyrészt, mert a 12-14. századtól keresztény befolyás érte a számi hitéletet, másrészt, mert kizárólag keresztény szemszögből írott emlékek maradtak fenn.
Kutatások szerint a számik dobjaik pergamenjén örökítették meg a világmindenségről alkotott képüket: a világ részeit ábrázolandó, a dobot 3 részre osztották. Az alvilágot a halottak kultuszával kapcsolatos szimbólumokkal díszítették, a középrész az emberek és szörnyek által lakott földi életet jelenítette meg, míg a felső a mennyország istenekkel és égi lényekkel benépesített dimenziót képviselt. A sámán e három világgal kommunikálni képes személy, kinek feladata, hogy biztosítsa a kozmikus erőkkel való jó kapcsolatot. Legnagyobb erőnek sávia, azaz a friss víz (nem a sós tengervíz) számított, a mennyország mozdulatlan közepét pedig a sarkcsillag szimbolizálta. Védelmező (totem) állataik, a medve és a rénszarvas szintén megjelentek a sámánszertartásokon. A sieidi a tiszteletadás, az áldozat szent helye volt, elhelyezkedéstől függően különleges alakú kövekből vagy fából készült. Ezeken a helyeken áldoztak a nap és a vihar istenének, vagy az embereknek és állatoknak életet adó istenségeknek. A sieidikultusz szertartásait bizonyos helyeken napjainkig folytatják.
Írott nyelv, irodalom
A számik első írásos emléke 1619-ből való, egy ABC megörökítése. Ezt követően zsoltáros könyvekről, majd 1755-ből származó Újtestamentumról, és 1811-ben a teljes Szentírásról készült számi fordítása. Közel háromszáz éven keresztül, számi nyelven csak papok által, tanítási céllal készített vallási szövegek készültek.
Az első szépirodalmi alkotások is a XX. század elején íródtak, első képviselői a három országban egy időben hívták fel magukra a figyelmet. A számikról szóló első regény 1906-ban jelent meg norvég nyelven. Fontos megemlíteni a finnországi Johan Turi-t, aki ’A számi nép meséi’ címmel 1910-ben megjelent könyvével a svéd hatalom által a számikról kialakított, és a külvilág felé közvetített kedvezőtlen képet kívánta megváltoztatni. Az irodalmi nyelv kialakítása/kialakulása az 1930-as évektől kezdve figyelhető meg, s az irodalom újabb lendületet az 1980-as években vett. Csak ekkor, 1982-ben jött el az idő, hogy megjelenjen az első számi nyelven írott regény.
A számi tehát a XX. század végéig szinte kizárólag orális formában létezett, és ma is erősen él népmesék, ősi énekek stb. formájában. Ennek oka, hogy a számi nyelven való írás és olvasás oktatása csak az elmúlt néhány évtizedben terjedt el. Egy másik oka az oralitás ilyen hosszú időn át való megőrzésének a nyelvjárások közötti éles különbségek megléte, melynek következtében nem is alakulhatott ki természetes módon egységes köznyelv és irodalmi nyelv. A Számi Irodalmi Tanács 1978-ban az északi számit fogadta el hivatalos helyesírásként (addig 13 féle írott forma élt egymás mellett), ez került bevezetésre a skandináv államokban is, mivel Norvégia, Svédország és Finnország szerte a számik összesen kétharmada ennek szóbeli formáját beszélte.
2.6. Művészet
A számik számára a művészet egészen más jelentéssel bír, mint Európa többi népének: a Lar pour l’artkifejezés számukra ismeretlen. Alkotásaikban szépség és funkcionalitás egybeforr, nehéz különbséget tenni használati tárgy és művészi alkotás között. A már említett Johan Turi úttörőnek tekinthető a számi művészetben, 1910-ben megjelent könyvéhez készített illusztrációival.
Manapság a számi kézműves termékek, leginkább az ékszerek képviselnek különlegesebb, már-már egzotikus értéket.
Érdekességek, a számi kultúra közismert képviselői, alkotásai
Renée Zellweger (színész)
Napjaink legismertebb lapp származású híressége: édesanyja számi származású norvég.
The Kautokeino Rebellion (film)
A film az 1852-es felkelésben részt vevő Lars Hætta és Anders Bær börtönévei során elkészült, ám csak 1956-ban látott napvilágot írás alapján született 2008-ban, Nils Gaup norvég rendező jóvoltából.
Az alkotás remekül szemlélteti a számik tradicionális életmódját, szokásait, és hogy miként nehezítették meg életüket a norvég betelepülők kereskedelmi ügyletekkel, alkohollal, erőszakos hittérítéssel, és a számik számára ismeretlen igazságszolgáltatási rendszerrel.
Mari Boine (énekes)
Az 1956-ban született énekesnő a fenti filmhez készített zenéiről legismertebbek, a világzenei köztudatba 1989-ben tört be, 2008-ban járt utoljára Magyarországon. Zenéjének alapja a jojka, ehhez jazz-t és rock-ot vegyítve alakította ki saját, szélesebb körben is fogyasztható zenei stílusát.
http://flachbarth.blogspot.hu/2012/02/szami-lapp-nepcsoport-autonomiaja.html
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
