Ma mr tbb szzezer lazacot fognak ki a folykbl vente s a lazachorgszat tllpett a szabadids elfoglaltsgon s nagyzemi mreteket lttt mind a lehalszsa, mind a feldolgozsa.
vtizedekkel ezeltt mg hlval, horoggal kifogott, gazdasgilag jelents, igen j hs lazacfajokat igencsak kis mennyisgben lehetett kapni a piacokon. gy nem csoda, hogy szinte megfizethetetlen runak szmtottak. Idkzben az risi igny kvetkezmnyekppen kialakult a lazacok tmeges szaportsnak folyamata, mely napjainkban azt jelenti, hogy a nemes lazacot folyamatos nyomon kvets, ellenrztt letkrlmnyek s tpllkozs mellett, risi mret, zrt tengeri ketrecekben tenysztik. Ezeket a ketreceket Norvgia tengerparti vidkein, vdett bleiben, fjordjaiban helyezik el, ahol a legidelisabb a vzhfok s minden egyb felttel.
A tenysztett lazacok Norvgiban, a fjord partok mentn az “aquaculture” kereteiben ellenrztt krlmnyek kztt szaporodnak, neveldnek s kerlnek feldolgozsra. Az lazac akvakultra mdszereit mr a 19. szzadban elkezdtk kifejleszteni, de valjban az 1950-es vekben terjedt el a fld klnbz rszein. Norvgiban az 1960-as vektl foglalkoznak a lazac akvakultrval. A Norvg farmokon a lazacok egy-msfl ves korukig desvzi tartlyokban lnek, majd ezt kveten rakjk ki ket a tengerben tallhat sz tengeri ketrecekbe, karmokba. A farmok a vdett blkben vagy a fjordok mentn helyezkednek el. A kvetkez 12-24 hnapban indul a tenysztett lazacok lehalszsa s feldolgozsa.
Norvgiban, a tiszta, ellenrztt tengervzben a tenysztett lazacok fm s egyb vegyi szennyezdsmentesek. lelmiszerbiztonsgi szempontbl nyomon kvetett s dokumentlt krlmnyek kztt lnek. Mind a tpllkozsuk, mind az letkrlmnyeik figyelt, ellenrztt mdon trtnik.
A tengerben tallhat lazacketrecek aclbl vagy manyagbl kszlnek, ngyzet vagy kr alakak. Mretket tekintve 10-32 m tmrjek s 10 m mlyek. Egy nagyobb tengeri ketrecben akr 90.000 lazac is nevelkedhet. Az ilyen egyms mellett elhelyezett karmok egyttest nevezzk lazacfarmoknak. A farm, a lazactelep a tengerben szabadon, de mgis vdetten ll, hlk veszik krbe, melyek vdik a ragadozktl.
http://www.nor-oil.hu/?page_id=193
|