Norv�gia k�z�ps� r�sz�n helyezkedik el Trondheim. 997-ben alap�tott�k, els� f�nykor�t a 12-13. sz�zadban �lte Nidaros n�ven. Ekkor kir�lyi sz�khely, f�v�ros �s az orsz�g katolikus k�zpontja is volt.

Trondheim �v�ros�nak egyik nevezetess�ge az �rseki palota, ahol a norv�g kir�lyok koron�z�si �kszereit bemutat� ki�ll�t�s l�that�. A m�sik f� l�tnival� a katedr�lis. Norv�gia legjelent�sebb g�tikus �p�let�t a 11. sz�zadban kezdt�k el �p�teni. A legenda szerint a f�olt�r alatt nyugszik Szent Olaf, aki II. Olaf Haraldsson n�ven uralkodott �s 1030-ban csat�ban esett el, amikor d�nok �s felkel� nemesek ellen vonult hadba. A f�b�l �p�lt v�rosban sz�mos t�zv�sz puszt�tott, a templomot is t�bbsz�r �jj�- �s �t�p�tett�k f�leg angol �s francia mesterek vezet�s�vel. 1537-ben Norv�gia a protest�ns hitre t�rt. A n�pszer� zar�ndokhely megsz�nt �rseki k�zpont lenni. Ezut�n �vsz�zadokra az eny�szet lett az �r az egyre romosabb falak k�z�tt.

Norv�gia hossz� ideig korl�tozott szuverenit�ssal rendelkezett – 1397-t�l hol a d�n, hol a sv�d kir�ly uralma �rv�nyes�lt –, s csak 1905-ben nyerte vissza f�ggetlens�g�t.

A katedr�lis a nemzeti �bred�s egyik jelk�pe lett. Orsz�gos �sszefog�s eredm�nyek�nt 1869-ben kezdt�k �jj��p�teni, s 1905-t�l ism�t a norv�g kir�lyok koron�z� temploma.

A nyugati front egyik torny�nak tetej�n l�that� Mih�ly arkangyal szobornak k�l�n �rdekess�ge, hogy arcvon�saiban Bob Dylanre ismerhet�nk. Az 1969-ben k�sz�lt szobor alkot�ja Kristofer Leirdal az amerikai �nekesr�l mint�zta a m�vet, tisztelegve a m�v�sz vietn�mi h�bor�t ellenz� n�zetei el�tt.

Trondheim ma Norv�gia egyik legnagyobb turisztikai c�lpontja. �vente t�bb sz�zezren keresik fel az ism�telten meg�jult majd ezer�ves kir�lyi katedr�list.

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/trondheim_bob_dylan_szobra_a_koronazo_templom_homlokzatan/