Trondheim v�ros�t gy�ny�r� t�j veszi k�r�l. A r�gi�ban m�r t�bb ezer �ve �lnek emberek.

 

Trondheim Norv�gia harmadik legnagyobb v�rosa, S�r-Tr�ndelag megye sz�khelye. A 997-ben alap�tott v�ros ma az oktat�s, a technikai �s gy�gy�szati kutat�s k�zpontja, t�bb mint 30 000 tanul�val. A v�ros lakoss�ga 164 953 f�, m�g Trondheim r�gi�� 246 751 f�. 

 

Ny�ron a nap 03:00 �s 23:40 k�z�tt l�that� az �gen, �s �jszaka is igen kev�ssel ereszkedik a horizont al�, teh�t ebben az id�szakban nem besz�lhet�nk val�di �jszakai s�t�ts�gr�l. 

 

Trondheim v�rosa a Nidelva foly� torkolat�n�l helyezkedik el, annak kiv�l� haj�z�si adotts�gai, �s v�dett helyzet�nek k�vetkezt�ben. A foly� el�g m�ly volt a k�z�pkori haj�k sz�m�ra, a 17. sz�zad k�zep�n azonban egy s�r- �s k�lavina lerontotta haj�zhat�s�g�t, �s a kik�t�t is r�szben megsemmis�tette. 

 

 

A r�gi�ban egy�bk�nt m�r t�bb ezer �ve �lnek emberek. Az �si id�kben a norv�g kir�lyokat a Trondheimben tartott n�pgy�l�s v�lasztotta meg. Olaf Tryggvason kir�ly 997-ben Kaupangennek nevezte el („piachely”, vagy „kereskedelmi hely”). Hamarosan azonban Nidarosnak kezdt�k h�vni. Eleinte csak kir�lyi sz�khely volt, k�s�bb Norv�gia f�v�rosa, eg�szen 1217-ig. 

 

Trondheim 1152-t�l volt sz�khelye a norv�g (katolikus) �rseks�gnek. 1537-ben a luther�nus vall�s terjed�se k�vetkezt�ben az utols� �rseknek el kellett menek�lnie a v�rosb�l. 

 

 

A v�ros t�bb nagy t�zv�szt is �t�lt. Mivel f�k�nt f�b�l �p�tkeztek, a t�zek s�lyos k�rokat okoztak. Az 1681-es t�zv�szt a v�ros majdnem teljes �t�p�t�se k�vette. Sz�les sug�rutak �p�ltek, mint p�ld�ul a Munkegaten, a telekhat�rokat figyelmen k�v�l hagyva, a t�zesetek meg�ll�t�s�nak c�lj�b�l. 

 

A m�sodik vil�gh�bor� alatt az orsz�g ter�lete n�met megsz�ll�s al� ker�lt 1940 �prilis�t�l eg�szen a h�bor� v�g�ig, 1945 m�jus�ig. A n�metek a v�rost Drontheimnek nevezt�k, kik�t�j�t tengeralattj�r�-t�maszpontnak haszn�lt�k, �s tervbe vett�k egy 250 000 f�s �j v�rosr�sz (Neu-Drontheim) �p�t�s�t a v�rost�l 15 km t�vols�gban d�lkeletre. 

 

 

Trondheim k�zs�g legmagasabb pontja az 565 m magas Storheia hegy. A v�ros k�t legfontosabb idegenforgalmi l�tv�nyoss�ga a Nidarosi katedr�lis (Nidarosdom) �s az �rseki palota (Kongsgaarden). Ezek az �p�letek egym�s mellett �llnak az �v�ros k�zep�n. Az 1070-ben elkezdett hatalmas katedr�lis Norv�gia legjelent�sebb g�tikus �p�lete �s �szak-Eur�pa legjelent�sebb zar�ndokhelye volt a k�z�pkorban. Zar�ndokutak vezettek ide D�l-Norv�gi�b�l, Osl�b�l �s a k�zeli sv�d r�gi�kb�l is. A k�z�pkorban, majd Norv�gia f�ggetlens�g�nek 1905-�s vissza�ll�t�sa �ta ism�t a Nidarosi katedr�lis lett a norv�g kir�lyok koron�z� temploma. 

 

 

 

A v�rossal szemben, a Trondheim-fjordban tal�lhat� kis Munkholmen sziget kellemes kir�ndul�hely. �si benc�s-rendi kolostor romjai tal�lhat�k itt, �s egy k�z�pkori er�d�tm�ny �s b�rt�n, melynek legh�resebb foglya Peder Schumacher Griffenfeld d�n gr�f �s �llamf�rfi volt, aki 1680-99 k�z�tt s�nyl�d�tt itt. Victor Hugo err�l a korszakr�l �rta Izlandi Han c�m� romantikus reg�ny�t. 

 

Trondheim �ghajlata t�lnyom�r�szt �ce�ni, de a k�rnyez� hegyek takarj�k az er�s partmenti szelekt�l. Az el�rejelz�sek szerint szerd�n 15 fok k�r�li h�m�rs�klet v�rhat�, cs�t�rt�k�n kicsit melegebb lesz, 21 fok. 

 

Norv�gia a vil�g legdr�g�bb orsz�ga, bizonyos term�kek, szolg�ltat�sok t�bbe ker�lnek, mint Toki�ban, New Yorkban vagy Moszkv�ban. Fizet�eszk�z a norv�g korona. Egy NOK k�r�lbel�l 35 forint. 

 

Norv�gi�ban a legt�bb k�lf�ldi valut�t �s utaz�si csekket minden tov�bbi n�lk�l bev�ltj�k, f�k�nt bankokban �s postahivatalokban. A hitel- �s bankk�rtya haszn�lat sz�les k�rben elterjedt, automat�k szinte minden sarkon akadnak. A borraval� az �ttermekben m�r bele van kalkul�lva az �rba, �gy adni els�sorban csak taxisoknak szok�s. 

 

 

A konzuli szolg�lat t�j�koztat�sa szerint Norv�gia nem rendelte el az �tlevelek kiz�r�lagos haszn�lat�t az orsz�gba t�rt�n� beutaz�sok eset�ben, azonban annak haszn�lat�t er�sen javasolj�k. Azok, akik k�rtya t�pus� szem�lyazonos�t� igazolv�nnyal k�v�nnak utazni, tov�bbra is megtehetik, �m �k id�ben j�val hosszabb ellen�rz�sre sz�m�thatnak. Az illet�kes hat�s�g szerint ezt az elt�r�st az �tlevelek k�nnyebb ellen�rizhet�s�ge okozza. A konzul a tapasztalatok alapj�n nem javasolja a r�gi t�pus�, illetve ideiglenes szem�lyi igazolv�nnyal t�rt�n� utaz�st. A norv�g hat�s�gok a nem digitaliz�lt adattartalommal ki�ll�tott okm�nyokat az esetek t�bbs�g�ben nem fogadj�k el. 

 

Trondheim az eg�sz v�rost lefed� nagy sebess�g� wifi h�l�zat�r�l nevezetes. No meg persze a biciklifelvon�r�l

 

https://www.dvsc.hu/kiemelt-hirek/ahol-nyaron-nem-megy-le-teljesen-a-nap