A r�nszarvasok szemsz�ne aranyr�l k�kre v�ltozik kar�csonykor
 

Rudolf, a mesebeli r�nszarvas h�res felt�n�en sz�nes orr�r�l, �m val�s�gban rokonainak v�ltozik �vszakonk�nt a szeme sz�ne. Ny�ron a sarki r�nszarvasok szeme arany sz�n�, m�g kar�csonyra m�ly k�k lesz, fedezt�k fel norv�g �s angol biol�gusok. Val�j�ban ez nem egy kar�csonyi var�zslat, hanem egy egyed�l�ll� alkalmazkod�s, ami seg�ti �ket a l�t�sban a vil�g sz�l�n l�v� sz�ls�s�ges f�nyviszonyokban.

A r�nszarvasok vil�ga nagyon extr�m. A sarkk�rt�l �szakra a kar�csony k�r�li 10 hetes id�szakban folyamatos f�lhom�ly van, amikor a nap sosem kel fel �s a t�j k�kes �rnyalatokban j�tszik, �m m�jus k�zep�t�l j�lius v�g�ig a nap sosem nyugszik le, hossz�, v�gtelenn� ny�jtja �gy a napokat. A University of Norway biol�gusait Tromsø-b�l, a sarkk�rt�l �szakra fekv� a legnagyobb v�rosok egyike k�z�l, mindig �rdekelte, hogy a r�nszarvasok hogyan birk�znak meg az �tmenettel a majdnem teljes s�t�ts�g vil�g�b�l a tavasszal a m�g el nem olvadt h�r�l visszaver�d� vak�t� f�nyekig. A mint�kat sz�mi p�sztorokt�l gy�jt�tt�k be, akik a nap�jfordul�kkor gyakran v�gnak le r�nszarvasokat. A norv�g kutat�k, a szemeket t�li �s ny�ri h�napokban is begy�jt�tt�k �s elk�ldt�k Glen Jeffery-nek, a University College London neurobiol�gus�nak, aki a l�t�s �lettan�val foglalkozik.

"Els�k�nt 10 szemet k�ldtek a ny�ri id�szakb�l �s 10-et a t�li id�szakb�l"- mes�li Jeffery."Amikor kinyitottam a csomagokat az eddigi legnagyobb meglepet�s �rt ami�ta kutat� vagyok, a t�li szemek sz�ne tiszt�n k�k volt, m�g a ny�riak� arany sz�n�. B�rcsak �lt volna mellettem akkor valaki!" A sz�nv�ltoz�s nem az �riszen mutatkozik meg, hanem az �rh�rtya m�g�tt elhelyezked� reflekt�v fel�leten, m�s n�ven a tapetum lucidumon, fedezt�k fel Karl-Arne Stokkan �s norv�g koll�g�i. Az emberekn�l hi�nyzik ez a r�teg, de nagyon sok �llatn�l megtal�lhat�. Ez seg�t az �jszaka akt�v �llatoknak l�tni az �j leple alatt �gy, hogy visszaveri a f�nyt a szem belseje fel�, egy m�sodik es�lyt adva a retin�ban elhelyezked� receptorok stimul�ci�j�ra. A tapetum lucidum felel�s t�bbek k�zt a macsk�k szem�ben l�that� villan�s�rt, ha p�ld�ul egy kocsi reflektora vil�g�t r�juk.

"Ez az els� eset, amikor eml�s�k tapetum lucidum�ban bek�vetkez� sz�nv�ltoz�st �rtak le"- teszi hozz� Jeffery. A kutat�s a Proceedings of the Royal Society B has�bjaiban jelent meg, melyben Jeffery �s norv�g koll�g�i le�rt�k, hogy amikor a r�nszarvas tapetuma k�k (a t�li szezonban), 50 sz�zal�kkal kevesebb f�ny sz�r�dik ki a szemb�l, mint az arany sz�n�b�l ny�ron. A r�nszarvas k�k szemmel kev�sb� l�t tiszt�n, mint az arannyal, de 1000-szer �rz�kenyebb a f�nyre a t�li s�t�ts�gben. A kutat�k azt �ll�tj�k, hogy az elvesztett l�t�s�less�g �s a nyert f�ny�rz�kenys�g megt�r�l, mert �gy a r�nszarvasok k�pesek lesznek �szrevenni a mozg� ragadoz�t a s�t�ts�gbe, akkor is ha nem l�tj�k �lesen

A kutat�k meg�llap�tott�k, hogy a r�nszarvasok tapetuma �ltal visszavert sz�n, mik�nt f�gg a szem bels� nyom�s�t�l. Jeffreynek �s norv�g koll�g�inak k�zel 10 �v�be ker�lt mire r�j�ttek erre. A s�t�t t�li h�napokban a r�nszarvas pupill�ja kit�gul teljesen, hogy a lehet� legt�bb f�nyt engedjen be. Ez a t�gul�s elz�rja az utat, ahol elvezet�dik a csarnokv�z �s ez bels� nyom�s fokoz�d�st id�z el�. A megn�vekedett szemnyom�s a kollag�n rostokat �sszenyomja a tapetum lucidumban, ami miatt aranyr�l k�kre v�ltozik a sz�ne. �m a r�nszarvasok tapetuma nem csak k�k �s arany lehet. A kutat�k megvizsg�ltak egy kis r�n csorda szemsz�n�t is, amik a Tromsø-i egyetem mellett �lnek �lland� v�rosi vil�g�t�sban. A t�li k�k helyett, az � szemeik sz�ne z�ld volt.