A Finnorsz�gban, Norv�gi�ban, Sv�dorsz�gban �s az oroszorsz�gi Kola-f�lszigeten �l� apr� r�gcs�l� (Lemmus lemmus) h�ta v�r�sesbarna, oldala s�rg�s, �lla �s orc�ja feh�r, m�g feje, nyaka �s v�lla fekete.

Apr� r�gcs�l�kn�l ritka az agressz�v �nv�delem, �m a k�z�ns�ges lemming ellentmond eme trendnek: hangos, ugat� hangokat bocs�t ki, megt�madja �s m�g meg is harapja az olyan leveg�b�l �rkez� ragadoz�kat, mint a ny�lfark� halfarkas.

Malte Andersson, a G�teborgi Egyetem kutat�ja szerette volna kider�teni, hogy az �llatk�k felt�n� sz�n�sszet�tele �s stresszhelyzetben megfigyelt ugat�sa szolg�l-e valamif�le c�lt. A terepi megfigyel�sek sor�n kider�lt, hogy a k�z�ns�ges lemming a barna lemmingn�l j�val nagyobb ar�nyban alkalmazza a figyelmeztet� ugat�st, amikor potenci�lis ragadoz� - p�ld�ul ember - k�zel�ti meg.

Sz�ne kifejezetten �gy fejl�d�tt, hogy k�nnyen kisz�rhat� legyen. F�ny der�lt arra is, hogy az L. lemmust k�nnyebb �szlelni term�szetes k�rnyezet�ben, mint a r�gi� m�sik elterjedt r�gcs�l�j�t, a deres erdeipockot.

Sz�n�sszet�tele �s viselked�se Andersson szerint az aposzematizmus p�ld�ja, ekkor az �l�l�nyek sz�nezet�ket �s m�s taktik�t vetnek be a potenci�lis ragadoz�k figyelmeztet�s�re, jelen esetben arra, hogy n�h�ny r�gcs�l�t nem �rdemes megt�madni. A riaszt� sz�nezet �ltal�ban sokkal gyakoribb b�k�kn�l, k�gy�kn�l �s rovarokn�l, mint n�v�nyev� �llatokn�l, enn�lfogva az apr� lemming ism�t csak kit�nik a t�megb�l.

A fekete �s feh�r, vagy s�rga tipikus figyelmeztet�sz�n-kombin�ci�, n�h�ny mad�r tudja is, hogy jobb t�vol maradni t�le - mondja a kutat�. A sz�n �s a hang miatt a ragadoz� k�tszer is meggondolja a t�mad�st.

„A norv�g lemming az akusztik�t veti be felt�n� sz�nekkel, val�sz�n�leg az�rt, hogy cs�kkentse zs�km�nyul ejt�s�nek kock�zat�t” - magyar�zza Andersson.

Az eredm�nyekr�l a Behavioral Ecology and Sociobiology foly�irat sz�molt be.

 

http://www.hirado.hu/2015/02/09/ugatassal-ijeszti-el-ragadozoit-a-norvegiai-lemming/