Odakinn a gyr eltt batyuba kttt rongyok halma tornyosodott. A rongyokat a vilg ngy tjrl szedtk ssze; minden darabknak megvolt a maga trtnete, s a maga nyelvt beszlte, csak persze nem lehetett egyszerre valamennyit hallani. Voltak kztk hazai rongyok is, klorszgiak is. Ott egy dn rongy hever egy norvg rongy mellett; ez zig-vrig dn, az szve gykerig norvg, s ez a legmulatsgosabb mindkettjkben; gy vlekedne minden jzan esz dn meg norvg.
Megismertk egyms nyelvt, br a norvg szerint a kt nyelv olyan messze van egymstl, mint a francia meg a hber.
- Neknk, a szikls ormok zord lakinak, a nyelvnk is frfias, erteljes, a dn meg nem ms, mint desks gyerekggygs.
gy trsalogtak a rongyok, pedig a rongy csak rongy minden orszgban, legfljebb a rongyoszskban r valamit.
- n norvg vagyok! - mondta bszkn a norvg rongy. - S ezzel, azt hiszem, ppen eleget mondtam. Izmaim kemnyek, mint a sziklaszlak s-Norvgiban, abban az orszgban, amelynek olyan alkotmnya van, mint a szabad Ameriknak! Feszl minden izmom, ha eszembe jut, hogy norvg vagyok, s gondolataimat rcesen zeng grnitszavakban kilthatom vilgg!
- Neknk meg irodalmunk van! - a dn rongy se hagyta magt. - Tudja, mi fn terem az?
- Hogy tudom-e? - kiltotta bosszsan a norvg rongy. - Tisztelt alfldlak bartom, kedvem volna felvinni nt a sziklaormokra, ahol az szaki fny a lmps. Amikor a norvg nap elolvasztja a jeget, felhajznak hozznk a dn kalmrok; hasznlhat portkkat, vajat meg sajtot rulnak, s a dn irodalmat knljk radsnak! Csakhogy neknk nem kell. Knny lemondani a silny srrl ott, ahol jeges viz forrs csobog, s neknk olyan kutunk van, amelyet nem mestersgesen frtak, a vizt nem vezettk el ezerfel Eurpba az jsgok, a barti sszekttetsek s a kltk klfldi utazgatsa! n szabadon szlok, ahogy a szvembl kikvnkozik; szokja meg a dn az egyenes beszdet, meg is tanulhatja tlem, bszke, szikls hazmtl, amely a teremts blcsje!
- Valamireval dn rongy nem beszlne gy! - mondta megveten a dn. - Mi msflk vagyunk. n jl ismerem magamat, s tudom azt is, hogy valamennyi dn rongy hozzm hasonlt; jlelkek vagyunk s szernyek, mert nem nagyon bzunk magunkban. Ezzel persze nem sokra megynk, de nekem tetszik ez a tulajdonsg, olyan rokonszenves! Klnben biztostom, hogy tisztban vagyok a magam ernyeivel, de nem beszlek rla, senki sem vetheti a szememre, hogy krkedem. Lgy vagyok s hajlkony, bkn trk mindent, nem irigylek senkit, minden trsamrl csupa jt mondok, pedig tbb rosszat lehetne rluk mondani, mint jt, de hagyjuk! n a ders oldalrl nzek mindent, mert erre van hajlamom.
- Ne szljon tbbet hozzm ezen a lgy, melygs, alfldi nyelven, mert rosszul leszek tle! - reccsent r a norvg rongy, s a szl segtsgvel kiszabadult a maga batyujbl, s trppent egy msikba.
Nemsokra papr lett mind a kett, vletlenl gy esett, hogy a norvg rongybl kszlt paprra egy norvg ifj hsget fogad szerelmeslevelet rt egy dn lenyhoz, a dn rongy pedig egy dn klt kziratpaprja lett: a klt egy dt rt r, amelyben a norvgek erejt s nagysgt dicstette.
Rongyok is vihetik valamire, ha kikerlnek a rongyoszskbl; igazsgg meg szpsgg vltozhatnak t, s j egyetrtsben hasznra lehetnek az embereknek. Eddig a trtnet, ugye, elg mulatsgos volt? s ami a f, senkit se bntott meg, legfeljebb a rongyokat.
http://meseld.hu/dan-mesek/hans-christian-andersen/673-h-c-andersen-a-rongyok
|