Lini, sz�p kir�lyfi, vad�szni ment a pajt�saival. �ppen egy szarvast �ld�z�tt, amikor hirtelen-v�ratlan s�r� k�d ereszkedett az erd�re, a vad elmenek�lt, � meg elv�tette az ir�nyt, �s egyre messzebb ker�lt a t�rsait�l. Azok kerest�k, nev�t ki�ltozt�k, �sszej�rt�k az eg�sz erd�t, de hi�ba - Lininek nyoma veszett. Az �reg kir�ly �gynak esett, mikor megtudta a h�rt, �s kidoboltatta, hogy aki fi�t visszahozza, annak adja fele kir�lys�g�t.

�lt abban az orsz�gban egy sz�p �s okos parasztl�ny, Szigni. Elt�k�lte mag�ban, hogy a kir�lyfi keres�s�re indul. Egy p�r �j l�bbelit meg h�rom napra val� elem�zsi�t k�rt az �desanyj�t�l, �s felkerekedett. Hossz�, f�rads�gos v�ndorl�s ut�n egy barlanghoz �rt, �s elrejt�z�tt a bej�rat mellett. Leskel�d�tt, hallgat�zott, de mivel semmilyen neszt nem hallott, v�g�l is bemer�szkedett.

K�t �gy volt ott: egyiken ez�sth�mes takar�, m�sikon aranyh�mes. N�zi - h�t az aranyos takar� alatt egy ifj� alszik, nem m�s, mint Lini kir�lyfi! Azt is mindj�rt megl�tta a szemf�les l�ny, hogy az �gy fej�be valami titkos jelek vannak v�sve, de sem a kir�lyfit fel�breszteni, sem a titkos jeleket elolvasni nem tudta.

Elb�jt egy s�t�t zugba, �s v�rta, mi lesz. Nemsok�ra bel�pett k�t �ri�sl�ny. Az egyik el�g fiatal �s szemreval�, de gonosz arc�, a m�sik ijeszt�en r�t. A fiatalabb odal�pett az �gyhoz, �s ezt a var�zsig�t mormolta:

"Daloljatok, hatty�csk�im, �bredjen fel a kir�lyfi!"

A kir�lyfi r�gt�n fel�bredt, �s az �ri�sl�ny megk�rdezte, nem akar-e valamit enni. Azt felelte:

"Nem!" - �s egy sz�t se mondott t�bbet.

K�s�bb azt k�rdezte t�le, hogy nem akarja-e �t feles�g�l venni, �s arra m�g kem�nyebb hangon mondta a nemet. Az �ri�sl�ny haragosan dobbantott a l�b�val, �s �lmot olvasott r�. Ez volt a var�zsige:

"Daloljatok, hatty�csk�im, aludjon el a kir�lyfi!"

Mikor l�tt�k az �ri�sl�nyok, hogy Lini megint m�lyen alszik, elmentek. Szigni �vatoss�gb�l m�g v�rt egy darabig, de azt�n el�j�tt; hogy a var�zssz�val, amit j�l esz�be v�sett, fel�bressze a kir�lyfit: "Daloljatok, hatty�csk�im, �bredjen fel a kir�lyfi!" Alighogy v�gigmondta, a kir�lyfi kinyitotta szem�t, �s ugyancsak meg�r�lt, hogy nem a k�t �ri�sl�nyt l�tja az �gyn�l, hanem a sz�p sz�ke falusi l�nyk�t. T�st�nt j� bar�tok lettek, �s Szigni kitan�totta a kir�lyfit, mit hogyan tegyen. Azt�n elaltatta �gy, amint az �ri�sl�nyokt�l tanulta, � maga meg visszab�jt a hely�re, hogy semmit �szre ne vehessenek.

Nemsok�ra hazaj�ttek az �ri�sl�nyok, fel�bresztett�k a kir�lyfit, �s megk�rdezt�k, akar-e valamit enni.

- Igen - felelte Lini. A m�sik k�rd�sre is igennel felelt. Azt mondta meggondolta, �s k�sz feles�g�l venni az �ri�sl�nyt, de k�t kik�t�se van: egyik, hogy holnapig m�g hagyj�k mag�ra, mert neki az �gy fej�be v�sett titkos jeleket.

- No, azt k�nnyen megtehetj�k, ha k�v�ncsi vagy r� - mondt�k az �ri�sl�nyok. - Az van oda�rva:

"Szaladj velem, �gyam, ahov� most v�gyom!"

�telt-italt hoztak neki, azt�n elmentek. Szigni meg el�j�tt, �s nemsok�ra a kir�lyi Lini �s Szigni f�rj-feles�g lettek, �s ma is �lnek, ha meg nem haltak.

http://www.horvathfoto.eoldal.hu/cikkek/allatos-nepmesek-a-vilag-kulonbozo-tajairol/allatokrol-szolo-norveg-nepmesek.html