Május 17-e a norvég Nemzeti Ünnep (Nasjonaldagen), az Alkotmány Napja (Grunnlovsdagen), vagy ahogy a norvégok maguk közt nevezik, egyszerűen a „Syttende Mai”. Ezen a napon a norvégok az 1814 május 17-én elfogadott alkotmányukat ünneplik, zenés felvonulással, parádéval, sok-sok norvég zászlót lengető gyerekkel, nemzeti viselettel, és a gyerekeket üdvözlő norvég királyi párral.
Ez a nap a leglátványosabb norvég ünnep, amit mindenhol a Bunad-nak nevezett népviseletben ünnepelnek meg, és ettől, meg a rengeteg norvég zászlócskától egy nagyon színes felvonulás képét élvezhetik a résztvevők és a turisták.
1814 május 17-én fogadták el Norvégia alkotmányát, Oslo-tól mintegy 70 kilométerre északra, Eidsvoll-ban, ezért a „Syttende Mai” nem a függetlenség ünnepe, olyan értelemben, mint mondjuk az USA-ban, hanem az Alkotmányé, illetve ez „a” nemzeti ünnepnap (Nasjonaldagen). (Ekkor Norvégia még unióban volt Svédországgal, és csak 1905-ben szerezte meg a teljes függetlenséget.)
Az ünneplés reggel kezdődik, Oslo-ban egy ágyúdörgéssel, majd később elindul a színes felvonulás, gyerekek hadával, előttük a fúvós zenekarral.
A gyerekek kis norvég zászlócskákat lengetnek ( a nagyobbak nagyobb zászlókat visznek) és kis trombitákat fújnak. Oslo-ban a menet a Festningsplassen-től és a Youngstorget-től indul, a Stortorvet-től a Karl Johans Gate mentén tart a Királyi Palotáig, elhagyva a Parlament épületét, és az Aker Brygge-n ér véget, a Városházánál. A felvonulás 10-kor kezdődik, és kb. 13 órakor ér véget.
A felvonulás megáll a Királyi Palota előtt, ahol az erkélyen az egész királyi család várja az ünneplőket, és integetnek nekik: Harald király, a felesége, Sonja királyné, két gyerekük, Märtha Louise hercegnő (és az ő két gyereke), illetve Haakon koronaherceg (akinek szintén két gyereke született).
Az egész ország ünnepel május 17-én, a messzi északi vidéktől lefelé, a déli városokig, de a legnagyobb felvonulás természetesen Oslo-ban látható. Itt kb. 100 iskola diákjai vonulnak fel, a hozzájuk tartozó fúvós zenekarokkal együtt. Fontos szerepet kapnak a középiskolák végzősei, akiket „russ”-nak neveznek, és akik az egész májust ünnepléssel (és ivással) töltik. Saját felvonulásuk van, pirosba vagy kékbe öltöznek, és hangos zenéktől dübörgő buszokkal vagy autókkal menetelnek.
Az egész nap a felszabadult szórakozás jegyében telik, a családok együtt reggeliznek, majd együtt vonulnak fel, később, délután meglátogatják egymást, finom ünnepi ételeket főznek és a gyerekeknek játékokat készítenek. Norvég barátnőnk és forrásunk (Eva Christin Laszka képzőművész) szerint ez a „gyerekek napja” is, nemcsak az alkotmányé. (A felvonulást úgy nevezik norvégul, hogy „barnetoget”, vagyis a „gyerekek menete”).
A felnőtt ünneplők is élvezik a Nemzeti Ünnepet, finomakat esznek-isznak egész nap, és büszkék a népükre, az alkotmányukra, Norvégiára. És így köszöntik egymást a nagy napon: „gratulerer med syttende mai!”, vagyis boldog május 17-ét!
http://cspv.hu/11/05/mai17_norveg_unnep/
|