"Edvard Munch norv�g fest�t �gy szokt�k emlegetni, mint �sszek�t� kapcsot a 19. sz�zad v�ge fel� a szecesszi� �s az expresszionizmus k�z�tt. M�v�szet�nek formanyelve, szimbolik�ja nagy hat�ssal volt a kor szecesszi�s fest�ire. Alkot�sit szorong�s, elv�gy�d�s, pesszimizmus �s borzaloml�t�s jellemzi. A beteg kisl�ny (1886) s�r�lt lelkeket �br�zol. K�s�bbi t�m�i is a hal�l, betegs�g, mag�ny, f�lelem, f�lt�kenys�g k�r� rendezhet�ek. Ez az �t fogalom jellemzi a Sikoly c. k�pet is. Az 1892-es „Tavaszi este az osl�i Karl Johan utc�n", az 1894-es „Sikoly" �s az 1899-ben festett „Az �let t�nca" a szorong�st kifejez�, stiliz�l�, szimbolista jelleg� korszak�nak a f� m�vei.

A Sikoly c�m� m�v�t 1894-ben festette, az expresszionizmus k�zvetlen el�zm�nyek�nt, els� m�vek�nt emlegetj�k, a m�v�sz ugyanazt az �let�rz�st fogalmazta meg a fest�szetben, amelyet az irodalomban a m�r eml�tett sz�zadv�gi skandin�v �r�k. Szorong�s, elv�gy�d�s, m�r-m�r pszichotikus pesszimizmus, borzaloml�t�s jellemezte m�v�szet�t. Munch st�lusa stiliz�l�: dekorat�v �sszefogotts�g �s szecesszi�s vonalvezet�s jellemzi. Szimb�lumai t�bbnyire erotikus t�lt�s�ek, �gysz�lv�n a freudizmus illusztr�ci�j�nak min�s�thet�k.

Maga a k�p igencsak nyugtalan�t�, a sikolyra torzul� fej valami iszonyatos dolog bek�vetkezt�re utal, de ez a dolog k�v�l esik a k�pen, �gy a mai napig tal�lgat�sokra ad okot a festm�ny pontos jelent�smezeje. Maga a fest� �gy nyilatkozott a k�pr�l: „Hallom a term�szet ki�lt�s�t", a k�zkelet� �rtelmez�s szerint pedig a modern ember szorong�sait �s f�lelmeit �rz�kelteti az alkot�s, amely k�pz�m�v�szeti szempontb�l lez�rta a 19. sz�zadot �s bevezette a 20-ikat."