Norvgia tjain gyakorlatilag lehetetlen gy eljutni egyik helyrl a msikra, hogy ne keresztezze az utat egy fjord, vagy egy hatalmas hegy. Az elbbi esetben a komp a megolds, mg a msodiknl az autsok knytelenek az alagutakat hasznlni.
A bonyolult fldrajzi elhelyezkeds megnehezti, hogy ezt a gynyr orszgot egyszeren krbejrhassuk, a hossz tli hnapokban az sem ritka, hogy a teleplsek teljesen elszigeteldnek az idjrsi viszonyoknak s a jrhatatlan utaknak ksznheten. Szerencsre egyre tbb alagt kszl, ami hegyek gyomrn t, vagy jeges fjordok alatt vezeti el az utazkat a clllomsig. Norvgiban tbb mint 900 kzti alagt van jelenleg, ezek egyttes hossza pedig meghaladja a 750 kilomtert.
A Laerdal alagt egy 24,51 kilomter hossz jrat, a leghosszabb a vilgon, amely Laerdal s Aurland falvakat kti ssze, de itt lehet eljutni Oslo s Bergen vrosba is. Az alagt 1992 jniusban kszlt el.
Az ptknek tbb kihvssal is szembe kellett nznik a kivitelezs sorn, pldul az, hogy hogyan tartsk fenn a sofrk figyelmt a tbb mint 20 perces szakaszon. Ennek rdekben tbb kanyar s lellsv is kszlt az alagtban, ami megtri az egyhangsgot, valamint eslyt ad arra, hogy a vezetk megpihenjenek s ne alakuljon ki klausztrofbia.
Kiemelt figyelmet fordtottak mg a vilgtsra is, kk s srga lmpk segtsgvel prbljk a nap s az gbolt ltvnynak illzijt megtartani.
http://lajk.hu/2015/03/25/245-km-ilyen-hosszu-vilag-leghosszabb-alagutja/
|