N�h�ny �szaki orsz�gban, mint p�ld�ul Norv�gi�ban az energia fel�t szem�t�get�sb�l nyerik. A szem�t�get�k annyira hat�konyan m�k�dnek, hogy a v�ros k�nytelen szemetet import�lni p�ld�ul Sv�dorsz�gb�l, Olaszorsz�gb�l �s az Egyes�lt Kir�lys�gb�l. A tengeri transzport ugyanis olcs�, �gy azt�n ezer tonna-sz�m �rkezik a szem�t a norv�g f�v�rosba. Az �szak-eur�pai mentalit�s, az �jrahasznos�t�s, a j�v�bel�t�s mostanra ugyanis azt eredm�nyezte, hogy Osl�ban a k�zponti f�t�s, p�ld�ul az iskol�k�, mind-mind szem�t�get�sen alapszik.

Az �szak-eur�paiak „szem�tb�l energi�t” programnak h�vj�k azt a fejleszt�st, amely v�szes hi�nyhelyzetet okozott. A sv�d, a norv�g �s a finn szem�t�get� �s energiaell�t� rendszer �vi 700 milli� tonna szemetet k�pes el�getni, mik�zben ennek a h�rom orsz�gnak a lakoss�ga egy�ttv�ve is „csak” 150 milli� tonna szemetet termel.

A skandin�v orsz�gokban szigor�an veszik a szelekt�v hullad�kgy�jt�st, a k�l�nb�z� hullad�kot k�l�nb�z� sz�n� zs�kokba gy�jtik. A hullad�k�get�k optikai �rz�kel�kkel �llap�tj�k meg a zs�kok sz�n�b�l, hogy milyen jelleg� a hullad�k �s ez alapj�n osztja sz�t. A szem�t nagy r�sz�t el�getik.

A hat�konys�gra jellemz�, hogy m�g p�ld�ul az Egyes�lt �llamokban a szem�t 34 sz�zal�ka ker�l szem�ttelepekre, Sv�dorsz�gban alig n�gy sz�zal�k. Nem ez az els� alkalom, hogy egy orsz�g szem�timportra szorul, tavaly Sv�dorsz�g ker�lt ebbe a helyzetre, 800 ezer tonna szemetet import�ltak m�s orsz�gokt�l.

http://www.dontwasteit.hu/2013/07/26/egy-varos-ahol-tul-keves-a-szemet-es-importra-szorul/