A fjord p�ni a vikingek lova volt. A vikingek a sk�ciai porty�z�sikra is magukkal vitt�k lovaikat, �gy a fajta jellemz�i a sk�t felf�ldi p�nin m�ig l�that�k. Norv�gia nyugati partvid�ke a fjord p�ni sz�l�f�ldje, ahol 2000 �vvel ezel�tt h�zias�tott�k �s megkezdt�k teny�szt�s�t is.

A norv�g fjord p�ni a csal�d mindenese

Sokoldal�s�g�nak k�sz�nhet�en � lett a csal�d mindenes lova, haszn�lt�k sz�ntani �s m�lh�zni egyar�nt. A IX-X. sz�zadban m�r h�tasl�nak is haszn�lj�k, majd hamarosan megjelenik a sportversenyeken ahol m�g az ugr�versenyeken is kiemelked�en teljes�t.
 

Egyedi "karossz�ria"

Minden m�s fajt�t�l elt�r�, egyedi megjelen�s� p�ni. Feje a testt�meg�vel ar�nyos, sz�les �s nagy, egyenes profilvonal�. F�lei kicsik, hegyesek, sz�lesen t�z�ttek. Szemei nagyok, bar�ts�gosak. Jellegzetes, fel�ll� s�r�ny�nek - amelyet m�r a vikingek is ny�rtak -  k�z�ps� s�vja fekete, k�t sz�le pedig feh�res sz�n�. A s�r�nyt rendszerint 10-15 cm magasra �s �vesre v�gj�k, hogy �velt nyak l�tszat�t keltse.

P�ni: kicsi a bors, de er�s

Nyaka r�vid, izmos �s egyenes. Marmagass�ga 133-144 cm, s�lya 350-500 kg. T�rzse a has�n�l lekerek�tett, h�ta k�z�phossz�, a fara pedig form�s �s terjedelmes. L�baival indulhatna a sz�ps�gversenyeken, mert azok er�sek, szik�rak �s egyenesek. 

Pat�i mintaszer�ek: eg�szs�gesek �s szab�lyosak. Sz�ne �ltal�ban fak�, de el�fordul sz�rk�s �s zsemle �rnyalatban is. Mindett�l f�ggetlen�l farka gyakran ez�stsz�nben pomp�zik. Sz�v�s, ellen�ll�, hossz� �let� l�. Bar�ts�gos, nyugodt term�szete �s k�nny� kezelhet�s�ge miatt a vil�gon szinte mindenhol megtal�lhat�. Magyarorsz�gon is egyre t�bben ismerik �s szeretik.

http://www.haziallat.hu/lovak-lovasok/lofajtak-lotenyesztes/norveg-fjord-poni/1640/