A norvég sörök meglehetősen ismeretlenek a nagyvilágban és sokunknak gondot okozna, ha meg kellene neveznünk egy norvég márkát. Ennek ellenére a sörfőzés nagy hagyományokra tekint vissza az országban, és a sör fontos helyet foglal el a norvég kultúrában.

Már a vikingek mindenapjainak is elengedhetetlen itala volt a sör, illetve a mézsör, amelyre a skandináv sagakban is találhatunk utalásokat (például: Kopasz Grím-fia Egill). A középkorra a gazdálkodóknak kötelességük volt a sör készítése, így minden tanyához tartozott egy kisebb sörfőzde. Ekkortájt leginkább árpa, zab és égerfakéreg felhasználásával készítettek sört, utóbbit azonban fokozatosan váltotta fel a komló. A 16. századtól a sörfőzést a bajor tisztasági törvény szerint végezték és a 19. századra Norvégiában is kialakult a sörfőző ipar. Napjainkban az alkohol tartalmú italok árusítása állami monopólium, csakúgy mint Svédországban. A sör és más alkoholos italok jövedéki adója meglehetősen magas és talán ennek is köszönhető, hogy a norvég sör kevésbé ismert külföldön.

Az egyik legrégibb norvég gyár az Aass , amelynek legismertebb terméke egy sötétbarna, 6,5%-os bak sör (Aass Bock). A legnagyobb sörgyár a Carlsbergtulajdonában lévő Ringnes, amely nagy sörgyárhoz méltóan széles termékskálával rendelkezik (Classic, Juleøl, Bayer...). Több más városban is jelentős sörgyártás folyik: Bergenben (Hansa),Kristiansandban(Christianssands Bryggeri ). Emellett Tromsø büszkélkedhet a világ legészakibb sörfőzdéjével, ahol a Mack -et készítik.

A legtöbb gyár termékpalettáján megtalálhatjuk a karácsonyi söröket, ugyanis a sör kifejezetten karácsonyi italnak számít Norvégiában. A 10. században Szent Olaf (Olav Tryggvason) törvénye értelmében kötelező volt karácsony alkalmából sört főzni és az ünnepi összejöveteleken részt venni, ahol természetesen sört fogyasztottak. A távolmaradók büntetésre is számíthattak.

Manapság nem büntetik a karácsonyi partikról távol maradókat, bár sok büntetést most sem kellene kiosztani Norvégiában.

http://norge.uw.hu/beer.htm