A norv�g s�r�k meglehet�sen ismeretlenek a nagyvil�gban �s sokunknak gondot okozna, ha meg kellene nevezn�nk egy norv�g m�rk�t. Ennek ellen�re a s�rf�z�s nagy hagyom�nyokra tekint vissza az orsz�gban, �s a s�r fontos helyet foglal el a norv�g kult�r�ban.

M�r a vikingek mindenapjainak is elengedhetetlen itala volt a s�r, illetve a m�zs�r, amelyre a skandin�v sagakban is tal�lhatunk utal�sokat (p�ld�ul: Kopasz Gr�m-fia Egill). A k�z�pkorra a gazd�lkod�knak k�teless�g�k volt a s�r k�sz�t�se, �gy minden tany�hoz tartozott egy kisebb s�rf�zde. Ekkort�jt legink�bb �rpa, zab �s �gerfak�reg felhaszn�l�s�val k�sz�tettek s�rt, ut�bbit azonban fokozatosan v�ltotta fel a koml�. A 16. sz�zadt�l a s�rf�z�st a bajor tisztas�gi t�rv�ny szerint v�gezt�k �s a 19. sz�zadra Norv�gi�ban is kialakult a s�rf�z� ipar. Napjainkban az alkohol tartalm� italok �rus�t�sa �llami monop�lium, csak�gy mint Sv�dorsz�gban. A s�r �s m�s alkoholos italok j�ved�ki ad�ja meglehet�sen magas �s tal�n ennek is k�sz�nhet�, hogy a norv�g s�r kev�sb� ismert k�lf�ld�n.

Az egyik legr�gibb norv�g gy�r az Aass , amelynek legismertebb term�ke egy s�t�tbarna, 6,5%-os bak s�r (Aass Bock). A legnagyobb s�rgy�r a Carlsbergtulajdon�ban l�v� Ringnes, amely nagy s�rgy�rhoz m�lt�an sz�les term�ksk�l�val rendelkezik (Classic, Juleøl, Bayer...). T�bb m�s v�rosban is jelent�s s�rgy�rt�s folyik: Bergenben (Hansa),Kristiansandban(Christianssands Bryggeri ). Emellett Tromsø b�szk�lkedhet a vil�g leg�szakibb s�rf�zd�j�vel, ahol a Mack -et k�sz�tik.

A legt�bb gy�r term�kpalett�j�n megtal�lhatjuk a kar�csonyi s�r�ket, ugyanis a s�r kifejezetten kar�csonyi italnak sz�m�t Norv�gi�ban. A 10. sz�zadban Szent Olaf (Olav Tryggvason) t�rv�nye �rtelm�ben k�telez� volt kar�csony alkalm�b�l s�rt f�zni �s az �nnepi �sszej�veteleken r�szt venni, ahol term�szetesen s�rt fogyasztottak. A t�volmarad�k b�ntet�sre is sz�m�thattak.

Manaps�g nem b�ntetik a kar�csonyi partikr�l t�vol marad�kat, b�r sok b�ntet�st most sem kellene kiosztani Norv�gi�ban.

http://norge.uw.hu/beer.htm