A norv�g esk�v�i hagyom�nyokr�l nem sokat tudunk. Ha bep�ty�gj�k egy internetes keres�be, szinte semmit nem tal�lunk. Egyr�szt nem egy hivalkod� nemzet, m�sr�szt �k maguk tudj�k, ismerik a hagyom�nyokat, de ezt nem szeretik vil�gg� k�rt�lni. Az a p�r, aki hagyom�nyos norv�g esk�v�t szervez, az mindent a r�gi szok�sok szerint visz v�ghez. Az viszont, aki nem ragaszkodik ehhez, ott ak�r teljesen olyan esk�v�t l�thatunk, mint b�rmely eur�pai orsz�gban.

Mint ahogyan a norv�g lakosokra sem, �gy kult�r�jukra sem jellemz� a hivalkod�s. „Hideg” embereknek nevezik �ket, az orsz�g �ghajlat�nak mint�j�ra. A norv�g esk�v�k sokkal kisebb m�ret�ek voltak �s ma is azok, mint m�s orsz�gokban. A legk�zelebbi hozz�tartoz�k, bar�tok voltak jelen, gyerekeket �ltal�ban nem h�vtak meg, hacsak nem a menyasszony vagy a v�leg�ny gyermeke. A menyegz�t hosszas t�rgyal�sok el�zt�k meg �s ha mindent siker�l egyeztetni, megvolt a hozom�ny, akkor kit�zt�k a d�tumot. Tradicion�lis norv�g k�rttel(Lur) hirdett�k az esk�v�t.

A nagy nap reggel�n a v�leg�ny a menyasszony h�z�hoz ment, ott leend� any�sa s�rrel k�n�lta, melyb�l k�s�bb az ara is ivott, majd �tadta az aj�nd�kokat. Az �nneps�get a menyasszony csal�dj�nak birtok�n tartott�k, szeg�nyebb helyeken a megh�vottak adt�k �ssze az �telt. A szomsz�dt�l szinte k�telez� volt sz�ket, asztalt, vagy �telt k�lcs�n k�rni, k�l�nben megs�rt�d�tt. A fiatalokra �rp�t �s rozst sz�rtak, min�l t�bbet elkapnak, ann�l nagyobb lesz a gazdags�g �s a boldogs�g az �let�kben.

Voltak korszakok, amikor az esk�v�i menetet egy heged�s vezette, ut�na vonult a n�szn�p. Nagyon fontos a sorrend. A heged�s mutatta az utat, m�g�tte az ara, a v�leg�ny, a sz�l�k, koszor�s l�nyok, gy�r� viv�k, vir�got dob�k �s a vend�gek.  Egyes helyeken a menyasszony l�h�ton k�zlekedett, esetleg cs�nakon, ha erre volt sz�ks�g, hiszen Norv�gi�ban sok �t v�zen vezet.  

A r�gi norv�g szok�s szerint a v�leg�ny �s a menyasszony is, s�t a n�szn�p nagy r�sze is, a hagyom�nyos nemzeti ruh�t, a Bunad-ot viselte �s viseli ma is, ha hagyom�nytisztel� esk�v�r�l besz�l�nk. Ez egy k�zzel k�sz�tett gyapj� ruh�zathossz� rakott szoknya, bl�z, mell�ny �s k�t�nyke. F�rfiakn�l harisnya, nadr�g, mely t�rdig �r, ing, mell�ny. K�l�nb�z� h�mz�ssekkell van ell�tva, mely a csal�dot, illetve a helyrajzi hovatartoz�st mutatja. Ezek a sz�nes mint�k „kisz�nezik” az eg�sz esk�v�t. Gener�ci�r�l gener�ci�ra �r�kl�dnek a ruh�k, illetve mindig ker�l hozz� �j is.

A menyasszony viselhetett feh�r ruh�t is. A fej�n ez�st vagy arany korona volt, amelyr�l h�rslev�l alak� �kszerek l�gnak. Ha mozgatta a fej�t, akkor ezek csilingeltek �s ezzel el�zt�k a rossz szellemeket. A koszor�s l�nyoknak is hasonl� fejd�sz�k volt. Szeg�nyebb helyeken ezekb�l egy volt, ami a pl�b�nia tulajdona �s ezt lehetett k�lcs�n venni. A korona visel�se tal�n az egyetlen momentum a r�gi trad�ci�k k�z�l, ami jellemzi a mai norv�g esk�v�ket, de a modern fejd�szeken m�r nincsenek rajta a „csilingel�k" 

A menyegz� ut�ni lakom�n �nfeledten sz�rakozhatott a n�szn�p, ami a zen�t, t�ncot, k�z�s �nekl�seket foglalt mag�ba. Jellemz�ek voltak a k�sz�nt�sek, toast-ok, el�sz�r menyasszony apja, a v�leg�ny, a menyasszony, az udvarh�lgy, majd a v�leg�ny apja mondott besz�det. Ha cs�kra k�rt�k a p�rt, akkor egy sz�kre kellett k�zben �llniuk, hogy mindenki l�thassa. Az eg�sz esk�v� alatt t�bbsz�r felcsend�lt �s ez ma is jellemz�, a „Kom til bryllup” c�m� hagyom�nyos norv�g esk�v�i dal. Megtiszteltet�s volt a menyasszonnyal t�ncolni.

http://www.menyegzolap.hu/cikkek/nemzetisegi-eskuvok/norveg-eskuvo-1558.html