Az Akershus egy stratégiai jelentőségű középkori erőd, melyet 1299-ben Hakon V. Magnusson norvég király, hogy megvédje a fővárost, Oslót az ellenség – többek között Svédország – támadásaitól. Az erőd számos ostromot kiállt, ám-ben porig égett a várost végigpusztító tűzvészben.

Hamarosan újjáépíttette IV. Keresztély dán-norvég király, aki reneszánsz stílusban terveztette meg az új erődöt, amely szintén sok támadásnak állt sikerrel ellen. Fennállása során sohasem tudta bevenni ellenség, de 1940-ban harc nélkül átadták a németeknek. 1945-ben, a második világháború befejeztével a várkastély visszakerült Norvégiához, ezt követően pedig háborús bűnösök vesztőhelye és börtöne volt. Itt végezték ki például Vidkun Quisling fasiszta szimpatizánst, aki a nácik megbízásából kormányozta Norvégiát 1942-től 1945-ig.

Az Akershus erőd erejét jórészt Hakon király előrelátásának köszönhette, aki Oslo kikötője fölé és az Oslo-fjorddal szemben építtette azt. A víz közelsége miatt a norvég hadsereg jó pozícióból védekezhetett a tenger felől érkező támadások idején. Ez döntő előnyt jelentett, minthogy Norvégia főleg tengeri útvonalakon bonyolította a kereskedelmét.

Akershus azonban nem csupán erődként szolgált fennállása során: volt királyi rezidencia, menedékhely az uralkodói családok és miniszterek számára, a nemzetgyűlés székhelye, igazgatási és oktatási központ, valamint kulturális előadások színhelye. A várkastély változatos múltja okán megfelel jelenlegi múzeumi funkciójának, amely Oslo történelmét mutatja be.

http://divat-trend.com/hol-talalhato-akershus