Ahogy egy Oslo-ban élő fiatal képzőművész lánytól (Eva Christin Laszka) megtudtuk, Norvégiában már november közepétől elkezdik a karácsonyi készülődést. 
 

 Mivel általában is, és idén is hatalmas hóesés volt, a havas és fagyos táj környezetében a norvégoknak nem esik nehezükre karácsonyi hangulatba kerülni. Már december legelején kitakarítják az egész házat, a pincétől a padlásig, majd a családok együtt töltik az estéket, dekorációkat készítenek a karácsonyfára, üdvölőlapokat írnak, és megsütik a hagyományos norvég karácsonyi süteményeket. Ilyenkor pénzt és ruhákat visznek a szegényeknek. A karácsonyfát mindig 23-án díszítik fel, de a fényeket csak szenteste gyújtják fel. Mivel a fagyos idő miatt Norvégiában kevés szín van karácsony táján, a fát és az ünnepet színekkel dobják fel, saját készítésű díszekkel, norvég kis zászlócskákkal, csillogó füzérekkel, kis ajándékdobozokkal, amikben édesség van.

A norvég karácsony elsősorban a gyerekek ünnepe, de a felnőttek is nagyon élvezik, hogy összegyűlnek a fa körül, barátok, rokonok, karácsonyi finomságokat esznek, és karácsonyi dalokat énekelnek. 

A norvég Mikulást Julenissen-nek hívják, ő személyesen viszi az ajándékokat a jó gyerekeknek 24-én este.

Karácsonyra a norvégok 7-féle karácsonyi süteményt sütnek, közte a "lussekatter-t", a "pepperkaker-t" és a "kvite kakemenn-t". A mézeskalács sütemény Norvégiában is nagyon népszerű, nemcsak kis figurákat készítenek belőle, hanem házikót is, amit fel is díszítenek.
(A mézeskalács Skandániában tulajdonképpen gyömbéres süteményféle, angolul gingerbread).

 

 

 

 

 

 

 

Bár a norvégok majdnem 80%-as a Norvég Egyház által megkeresztelt, igazából csak a két nagy ünnepen járnak templomba, húsvétkor és karácsonykor. Szenteste sokan elmennek a templomba, a karácsonyi misére, az egész országban ilyenkor zúgnak a harangok.

A templomból 5 órára hazaérnek, mert kezdődik a karácsonyi ünneplés. Leülnek a karácsonyi vacsorához, ami hagyományosan legtöbbször sertéssült (sertésborda), mártással, fehér karácsonyi kolbász, a "lutefisk"-nek és "pinnekjøtt"-nak nevezett norvág karácsonyi vacsora, de lehet hal, füstölt báránysült, liba, vagy a helyi szokásoknak megfelelően rénszarvas. Az általános karácsonyi ital a Glogg (ami tulajdonképpen fűszeres forraltbor).

A desszertlegtöbbször rizskrém (zabkása-szerű), vörös mártással, vagy karamell puding. Az egész család együtt ül az ünnepi asztalnál, és együtt élvezik a finomságokat, miközben a háttérben karácsonyi dalok szólnak.A vacsora után kezdődik az ajándékosztás.

Jellegzetes norvég szokás a karácsonyfa körül való körözés (béna fordításban), ami azt jelenti, hogy valaki körbejárja a fát, felvesz egy ajándékot, odadja a címzettnek, majd mindenki nézi, ahogy kibontja, és örül neki. Majd valaki más is körbejár, felvesz egy ajándékot, és így tovább, amíg tart az ajándék-készlet.

A norvég karácsony is a családról, a barátokról és az egymás által szeretett emberek együttlétéről szól.

A karácsony este meghitten telik, énekléssel, ajándékbontással, beszélgetéssel, és játékokkal. Ilyenkor meglátogatják egymást a rokonok, barátok, és közösen élvezik a meleget, a fényeket, és a szeretetteli hangulatot. A következő három nap karácsonyi filmek nézésével, barátok és rokonok meglátogatásával telik. A norvégok odavannak a természetért (még Oslo-ban is pár száz méterre van csak az érintetlen természet a várostól), és így karácsonykor is sokat sétálnak a parkokban, az erdőben, síelnek (a kicsiktől az idősekig, mindenki), lesiklanak és sífutnak, illetve korcsolyázni is szeretnek. A harmadnapon az a szokás, hogy a családok moziba mennek, vagy játékokat játszanak, vagy bent, a hangulatos lakásokban, vagy odakint, a természetben.

A karácsony a norvégok egyik fő és kedvenc ünnepe, a csodálatos fehér, havas természet közelében, a meseszerű falvakban és városokban a norvégok boldogan ünneplik a karácsonyt, a szeretet és a barátság ünnepét...