Kar�csonykor szinte minden h�ziasszony a hagyom�nyos �teleket kin�lja a sz�kebb �s b�vebb csal�d tagoknak. T�bbf�le v�ltozata is van, hiszen a hagyom�nyos kar�csonyi �tel sokban f�gg, hogy az orsz�g mely ter�let�n �lnek. Persze, manaps�g ez m�r nem probl�ma, de a r�gi id�kben igen meghat�roz� volt.  

A hagyom�nyos �telek  bemutat�s�t az �n."Pinnekjøtt"-tel kezdem. (pinne-botot jelent, a kjøtt meg h�st) F�leg azokon a ter�leteken terjedt el, ahol birka tart�ssal foglalkoztak. A nev�t az elk�szit�se sor�n haszn�lt ny�rfabotokt�l kapta. Tulajdonk�ppen s�zott, sz�ritott birkakaraj, a  r�gi id�k tart�sit�s�val. Van f�st�lt v�ltozata is.  �ztat�s ut�n a nyirfa botocsk�kra felt�ve p�rolj�k puh�ra.  F�tt krumplival, vajjal s�ritett h�sl�vel �s karal�b�kr�mmel t�lalj�k. A lakoss�g 30 %-a ezt fogyasztja kar�csonykor. (Nekem t�l birka �ze van.......)  

A k�vetkez�, igen finom h�s a "Ribbe", ami bord�t jelent. A ribbe, b�r�s h�s, ami mag�ban foglalja a r�vid karaj �s a h�sos bord�k egy r�sz�t. Az 1800-as �vekt�l k�szitett �tel, abb�l az id�b�l, amikor a parasztok kezdtek �tt�rni sz�ritott, s�zott birkah�sr�l a sert�sre. A h�s frissess�ge d�nt� szerepet j�tszott ebben.  A hideg id� bek�sz�nt�vel k�nny� volt eltenni a h�st kar�csonyig, hiszen zsir alatt sok�ig el�ll.

Manaps�g a lakosok fele ribb�t eszik kar�csony este. Az elk�szit�se v�ltozatos, t�bbf�le �sszetev�vel k�sz�l, �ltal�ban s�l m�g vele h�pog�csa (�n goly�kat szoktam s�tni). A s�lt bes�ritett leve, pici tejszinnel �s piros �fonya lekv�rral megbolonditva a sz�sz t�lal�skor. F�tt krumplit �s piros, vagy feh�r p�rolt k�poszt�t k�n�lnak hozz�. �n szoktam beletenni aszalt sz�lv�t  �s pici kolb�szokat is amikor ropog�sra s�t�m a h�st.

Szint�n kar�csonyi fog�snak sz�mit a "Julesteke"- kar�csonyi s�lt(sima egybes�lt comb) �s a "Julepølse" - kar�csonyi kolb�sz. Ez nem a magyar �rtelemben vett kolb�sz, ink�bb a krinolinra hasonlit. K�rete hasonl�, mint a ribb�nek. El�rkezt�nk a legr�gebbi norv�g �telhez, a 'Lutefisk"-hez. (l�goshal) Azt tartja a mond�s, hogy "a lutefisk v�gtelen, mint a l�t�rt val� k�zdelem". M�r az 1500-as �vekben szerepel az �r�sokban.  Ez az �tel igen speci�lis. �ltal�ban olyan sz�r�tott halb�l k�sz�l, amit lehet l�gozni.

Senki nem tudja, hogy kezd�d�tt �s mikor a hal  l�ggal t�rt�n� kezel�se.  De �vsz�zadok �ta �gy csin�lj�k.( Az a monda j�rja, hogy egyszer a vill�m belecsapott a halsz�rit� �llv�nyba, ami kigyulladt �s a halak beleestek a hamuba, amire azt�n esett az es� (�gy lettek l�gosak a halak). Hogy ne menjen veszend�be a sok hal, j� alaposan lemost�k �s be�ztatatt�k a halakat, miel�tt megf�zt�k volna. )A sz�ritott halat k�t napig l�gban, majd ut�na  sima vizben �ztatj�k.. A felhaszn�l�s el�tt, legal�bb 10 napig �ztatni kell, ut�na s�val, borssal f�szerezve s�tik meg.  S�rgabors�p�r�vel,  must�rsz�sszal �s ropog�sra s�t�tt baconnel, vagy t�p�rty�vel t�lalj�k. De eszik csak sima s�zott vajjal le�ntve is. D�ni�t kiv�ve minden �szaki orsz�gban ez az egyik legn�pszer�bb hal�tel.

A m�sik hagyom�nyos hal�tel a "Juletorsk" - kar�csonyi t�kehal. Ez friss halb�l k�sz�l. A tengerparti  r�szeken elk�pzelhetetlen a kar�csony t�kehal n�lk�l, amit a m�j�val �s az ikr�j�val egy�tt t�lalj�k, meg�nt�zve olvasztott vajjal.  A t�kehalnak a t�li h�napokban a legfinomabb az ize, �s a r�gi id�kben nagyon olcs� volt �s k�nnyen beszerezhet�.  Az �nnepi �telek el�gg� megtehelik a gyomrot, ez�rt hozz�tartozik az �nnephez az em�szt�st segit� "Akevitt" (k�m�nyp�linka) �s a �nnepekre k�szitett "Juleøl" - kar�csonyi s�r, amit csak ilyenkor lehet kapni.

http://lucus-luca.blogspot.hu/2010/12/norvegia-az-en-szememmel17.html