Norv�gia az egyik legnagyobb eur�pai orsz�g, 423917 n�gyzetkilom�ter, k�zel 2000 km hossz� tengerparttal. A nagy ter�lethez k�pest csak 4,2 milli� lakosa van. Ez abb�l ad�dik, hogy ter�lt�nek 70 %-a lakhatatlan, hegy, gleccser, t� �s erd�. Az eg�sz ter�let�nek csup�n 2,6 %-�n folyik mez�gazdas�gi tev�kenys�g. Ez az orsz�g d�li r�sze (�n is itt tanultam meg megk�l�nb�ztetni a gabona n�v�nyeket, mint �rpa, rozs, repce, zab. �s itt l�ttam �letemben el�sz�r, hogy milyen selymesen hull�mzik a b�zamez�....) Norv�gi�hoz tartoz� k�lter�let a Spizberg�k (Salvbard). Ez egy k�l�n vil�g, mindenf�le el��r�sokkal �lnek ott az emberek. A f�v�rosban, Longyearbyenben �prilis 20-t�l augusztus 23-ig s�t a Nap, de okt�ber 26-t�l febru�r 15-ig teljes a s�t�ts�g. B�ny�szat folyik a sziget. Ha j�l tudom az oroszokkal egy�tt. �s 2008-ra meg�p�lt a magbunker, amely a vil�g �lelmiszern�v�nyeinek  magvait t�rolja majd, az  esetleges glob�lis katasztr�f�k eset�re.  Az orsz�g nagys�g�b�l ad�d�an k�l�nb�z� id�j�r�si �s term�szeti viszonyok vannak. Oslo pl. ugyanazon a sz�less�gi fokon fekszik, mint Gr�nlad �s Alaska. Hammerfest a leg�szakibb v�ros a vil�gon. Az �szaki r�szen okt�bert�l m�rciusig 0, a naps�t�ses �r�k sz�ma, viszont ny�ron egyfolyt�ban s�t a nap.  Ahogy j�v�nk lefel� a t�li naps�t�ses �r�k sz�ma emelkedik, Osloban pl. 5-6 �ra, a ny�ri pedig 19. Ez azt jelenti, hogy lemegy ugyan a nap, de csak sz�rk�let van. (Nagyon �lvezem ezt  az id�szakot.) Itt is n�gy �vszak van, csak a tavasz �s az �sz ar�nylag r�vid. Hirtelen lesz z�ld minden �s nagyon sok tavaszi vir�g egy�tt vir�gzik a kora ny�riakkal. A norv�g embereket nagyon izgatja az id�j�r�s, ami nem csoda, hiszen fontos szerepe van sok ember munk�j�ban(hal�szok, tenger�szek, parasztok). Amikor megk�rdeznek egy norv�got, hogy mi lenne a k�v�ns�ga, 10-b�l 8-an d�lre szeretn�nek utazni.

 

 

Egyik kedvenc nyaral�hely�k Spanyolorsz�g. (az iskol�ban v�laszthat� nyelv a spanyol). Tengeteg embernek van ott nyaral�ja, sok nyugdijas ott t�lti a telet. Vannak v�rosok, ahol norv�g koloni�k vannak. Norv�gia nagyon r�g�ta lakott ter�let. M�r 9000 �vvel ezel�tt lakt�k �s olyan 4000 �ves leletet tal�ltak, ami m�r a s�haszn�latr�l �rulkodik.  Norv�gia �s a vikingek �sszetartoz� fogalmak. �slakos, vil�gh�dit�i voltak az orsz�gnak. �k a 700-as �vekben m�r "csin�lt�k" a speci�lis haj�ikat, amivel megh�ditott�k a vil�g nagyr�sz�t.

Az 1200-as �vekig gazdag orsz�gnak sz�mitott. A vall�s mindig er�s volt. Ezekben az  �vekben kezdt�k m�r 750 db  gerend�kb�l �pitett koz�pkori templomuk volt, az �n. Stavkirke-k. Ma is megvan bel�le 31 db, b�r az ut�bbi �vekben egy �r�lt kett�t is felgy�jtott, amik porr� �gtek. 1300-t�l az eur�pai fejl�d�s szeg�ny orsz�gg� tette, mert a bez�rts�guk miatt nem tudtak l�p�st tartani a fejl�d�ssel. Eur�p�ban �j, korszer� haj�k �p�ltek, �j fegyverek jelentek meg. Hollandia �tvette a tengerek feletti uralmat. E k�zben a sv�dek �s a d�nok is meger�s�dtek, ami ahhoz vezetett, hogy el�sz�r D�nia (1814-ig), majd Sv�dorsz�g(1905-ig) provinci�ja lett az orsz�g.  1905. m�jus 17-�n sz�letett meg a jelenlegi alkotm�ny, akkor v�lt �n�ll� orsz�gg� ism�t, b�r az els� norv�g kir�ly m�g d�n volt.  Az�ta m�jus 17-e nemzeti �nnep.   Nagyon szeg�ny orsz�g volt eg�szen a 60-as �vekig, akkor fedezt�k fel az olajat, amit 1971-ben kezdtek kitermelni. K�zel 35 �v alatt jutott el a vil�g leggazdagabb orsz�gai k�z�.

 

http://lucus-luca.blogspot.hu/2010/10/norvegia-mesek-i.html