A norv�g gazd�k kiv�l� vad�szk�pess�gei miatt kedvelik az erdei macsk�t. A huszadik sz�zad elej�ig m�gsem jegyezt�k be �s fogadt�k el �n�ll� fajtak�nt. 1938-ban egy klub is alakult, �m a m�sodik vil�gh�bor� alatt tev�kenys�g�t besz�ntette. Az 1970-es �vekre a fajt�t m�r a kihal�s vesz�lye fenyegetett.

T�l�l�s�t olyan elhivatott embereknek k�sz�nheti , mint Carl-Fredrik Nordane, aki megszervezte a Norsk Skogkattring klubot, mely a fajta meg�v�s�t �s n�pszer�s�t�s�t t�zte ki c�lul. A klub munk�j�nak eredm�nyek�nt 1977-ben a Nemzetk�zi Macskateny�szt�k Sz�vets�ge (FIF�) hivatalosan is elfogadta a fajt�t. 986-ban Hollandi�b�l �rkeztek erdei macsk�k Nagy-Britanni�ba, hogy �ltaluk megalap�ts�k az orsz�g teny�sz�llom�ny�t. B�r a Macskateny�szt�k Korm�nyz� Tan�csa ideiglenesen st�tust adom�nyozott a fajt�nak, a norv�g erdei macsk�t 1997-ig Nagy-Britanni�ban nem ismert�k el �n�ll� fajtak�nt.

ADr. Clyde Keeler genetikus annak lehet�s�g�t vizsg�lta, hogy l�trehozhat�-e olyan h�zimacska, mely a vesz�lyeztetett vadmacska fajok n�h�ny jegy�t hordozza. N�h�ny teny�szt� nemsok�ra hasonl� keresztez�sekbe kezdett, hogy min�l t�bbf�le v�ltozat�t hozz�k l�tre a k�l�nleges "ocicat"-nek. K�s�bb a kever�kbe amerikai macska is ker�lt, hogy a macska g�nk�szlet�t b�v�ts�k. Az ocelotmacska a Macskateny�szt�k Egyes�lete (CFA) 1966-ban jegyezte be, �s 1987-ben kapott fajtabajnoki st�tust.

A nagy-britanniai Macskateny�szt�k Korm�nyz� Tan�csa szint�n elismerte, �gy a fajta ma m�r vil�gszerte �lvezi a rajong�k csod�lat�t.

�ltal�nos megjelen�s: Impoz�ns megjelen�s� – a Maine Coon ut�n a legnagyobb macska -, testt�mege el�rheti a 10 kg-ot is (a h�mek eset�ben). F�lhossz� bund�j�t a kem�ny skandin�viai �ghajlatnak k�sz�nheti, amelyhez t�l�l�se �rdek�ben alkalmazkodnia kellett. Aljsz�rzete gyapjas, fed�sz�rzete hossz� �s zs�ros, t�len szinte olajosan csillog. Nagy es�, vagy h�f�v�s ut�n az �llat egyszer�en megr�zza mag�t – �s m�ris szinte t�k�letesen sz�raz.

Fej: H�romsz�g alak�, ugyanolyan sz�les, mint amilyen hossz�. Az arcorri r�sz az arc vonal�t k�veti, a bajuszt� nem emelkedik ki. Orra k�zepesen hossz�. �lla er�s, ink�bb n�gysz�gletes, mint g�mb�ly�, sohasem hegyes.

F�l: K�zepesen nagy, alapj�n�l nyitott �s sz�les, v�ge enyh�n lekerek�tett, egym�st�l t�vol �llnak.

Szemek: Nagyok, mandula-alak�ak, enyh�n ferde metsz�s�ek. Minden sz�n elfogadott, de a z�ld �s az arany sz�n a k�v�natos.

Nyak: K�zepesen hossz�, izmos, er�teljes.

T�rzs: Massz�v, robosztus, er�teljesnek hat. K�zepesen hossz�, mellkasa sz�les, g�mb�ly�. Csontozata �s izomzata neh�z.

V�gtagok: L�bai k�zepesen hossz�ak, izmosak, er�s csontozat�ak. A h�ts� l�bak hosszabbak, mint az els�k. Mancsa nagy, kerekded. Minden l�bujj k�zt sz�rpamacsok vannak. Ujjai z�rtak.

Farok: Hossz�, bozontos, a farok v�g�nek a nyakig kell �rnie.

Sz�rzet: Kett�s bunda. Sz�re k�zepesen hossz�, az aljsz�rzet igen hossz�, gyapjas. A sima, olajos v�d�sz�r�k v�zleperget�k. A sz�rzet hossza nem egyenletes az eg�sz testen: a v�llakon r�videbb, a h�ton �s a combokon egyre hosszabb.

Kond�ci�: Figyelmes, hat�rozott, izmos macska.

Az intelligens, alkalmazkod�, f�rge �s b�tor norv�g erdei macska arr�l a mutatv�ny�r�l h�res, ahogy fejjel el�re leszalad a f�r�l. Ez a vakmer� macska bar�ts�gos �s emberszeret�, aki k�nnyen alkalmazkodik az �j helyzetekhez. J�l megf�r a gyerekekkel �s m�s h�zi�llatokkal is, b�r szeret a t�rsas�g k�z�ppontja lenni. A csal�d minden tagj�hoz bar�ts�gos, de k�z�l�k egy szem�lyhez k�l�n�sen ragaszkodik, hozz� felt�tlen�l h�s�ges. Energikus, f�ggetlen, de term�szet�b�l fakad�an nem „�lcica”, jobban szeret f�ra m�szni, vagy j�t�kokkal kiel�g�teni v�gtelen�l k�v�ncsi term�szet�t.

Betan�that� mutatv�nyokra, p�ld�ul, hogy vez�nysz�ra ugorjon, s�t m�g p�r�zra is szoktathat�. Szereti a vizet – sz�mtalan t�rt�netben hallhatunk a norv�g tavakban �s foly�kban tett v�zi vad�szataikr�l.

A norv�g erdei macska szeret a szabad �g alatt lenni, lehet�leg sok helyre van sz�ks�ge.

Kiv�l� vad�sz, m�g r�pt�ben is el tudja kapni a madarakat. Ha vad�szk�pess�geit egerekre �s patk�nyokra f�kusz�lja, falusi k�rnyezetben rendk�v�l hasznos munkaer�t k�pviselhet. Ennek ellen�re lak�sokban is megtal�lja a hely�t, ha alaposan lek�tj�k figyelm�t, �s valamivel k�pes izomzat�t karban tartani. J� ha gondoskodunk egy hossz� k�r�mkoptat� r�dr�l, egy magas �s biztons�gos �l�helyr�l, valamint sok-sok j�t�kr�l �s b�v�helyr�l.

http://allatihaverok.hu/index.php/allati-enciklopedia/allati-lapok/macska-lapok/hosszu-szoru-fajtak/item/255-norveg-erdei-macska#.VdTnoLLtmko