A Fram m�zeum (Frammuseet) sz�momra Oslo egyik leg�rdekesebb m�zeuma (tal�n csak a viking haj� m�zeum vetekszik vele) a sarkkutat�s ir�nt �rdekl�d�k sz�m�ra k�telez� l�tnival�, amennyiben Osl�ban j�rnak. A m�zeum egy�rtelm� f� attrakci�ja a FRAM sarkkutat� szk�ner, melyet a „pinc�t�l a padl�sig” bej�rhatunk, megn�zhetj�k, hogyan �ltek a m�ltsz�zad elei h�res sarkkutat�k, a sarkkutat�s h�skor�nak nagyjai, milyen kis l�lekveszt�n v�gtak bele embert pr�b�l� kalandjaikba, mely haj�n dacoltak a tengerek hatalmas hull�maival �s viharaival, a sarki j�gt�bl�k haj�t roppant� erej�vel, a sarkvid�k zord id�j�r�s�val. Hol t�lt�tt�k a hossz�, h�napokig tart� t�li napf�ny n�lk�li nappalokat vagy ink�bb �jszak�kat. Megtekinthetj�k a fed�lzetet, a korm�ny�ll�st, a k�zponti helyis�get, Amundsen kapit�ny kaj�tj�t, a konyh�t, a raktereket, a g�ph�zat stb. A Fram igen er�s fa szk�nert 1892-ben Colin Archer h�res haj��p�t� mester tervezte �s �p�tette Larvikban Fridtjof Nansen 1893-as �szaki-sarki exped�ci�ja sz�m�ra, �gy tervezte meg az haj�testet, hogy ellen tudjon �llni a j�g gyilkos szor�t�s�nak, �s ink�bb a j�g szor�t�sa kiemelje a haj�testet a j�gb�l, mintsem �sszeroppantsa.

Nansen az 1893-ban indul� exped�ci�j�ban a Frammal a sodr�d� j�g h�t�n k�v�nta el�rni az �szaki sarkot. Mivel a tenger�ramlatok nem kedveztek �s a j�ggel sodr�d� haj� elhaladt az �szaki-sark alatt Nansen Johansen nev� t�rs�val elhagyta a haj�t �s sz�nnal v�gott neki az �szaki-sarknak. V�g�l 1895. �prilis 5-�n az addigi legmagasabb sz�less�gi fokig, 86�14’-ig jutottak. Visszat�r�ben a Ferenc J�zsef f�ld�n teleltek �t, a hol 1896-ban a Jackson-Harmsworth exped�ci�val tal�lkoztak, �s vel�k t�rtek haza, szinte egy id�ben az Otto Sverdrup parancsnoks�ga alatt be�rkez� Frammal. 1898 �s 1902 k�z�tt a Fram Otto Sverdrup kanadai �szaki szigeteire vezetett exped�ci�j�ban szolg�lt. Igazi vil�gh�rn�vre Amundsen 1910-1912-es d�li sarki exped�ci�ja sor�n tett szert a Fram. Amundsen a Frammal jutott el az Antarktiszig, a Fram volt az exped�ci� b�zishaj�ja. A d�li sark megh�d�t�s��rt folytatott gig�szi versenyfut�st v�g�l Amundsen jobban szervezett exped�ci�ja nyerte meg, Scott �s t�rsai sajnos az �let�kkel fizettek Scott hib�s d�nt�sei�rt.

A Fram az I. vil�gh�bor�ban is szolg�lt, majd a 20-as �vek v�g�n restaur�lt�k, v�g�l 1935-ben a Fram elnyerte m�lt�, v�gs� nyughely�t Osl�ban a Bygdøy-f�lsziget cs�cs�n. A Fram hossza 39 m, sz�less�ge, 10 m, mer�l�se 4,6m, s�lya 408 tonna. A m�zeumban a haj�n k�v�l megn�zhetj�k a Fram exped�ci�k t�rt�net�t, a kutat�k tov�bbi exped�ci�inak �s �let�knek t�rt�net�t, szem�lyes t�rgyaikat stb. A m�zeum bej�rat�n�l el�g soksz�n� �s sz�les v�laszt�k� shop tal�lhat�, ahol minden f�le kaphat�, ami a Framhoz vagy az exped�ci�khoz, vagy a kutat�khoz kapcsol�dik.

 

http://www.utazgato.hu/norvegia/oslo/fram_muzeum___frammuseet/1001