Ha �rdekel, Norv�gi�ban van egy �vsz�zadokra visszany�l� hagyom�ny, hogy a h�zak tetej�re f�vet vir�gokat n�hol m�g f�kat is �ltetnek. A z�ld tet� el�nyei, hogy stabilit�st biztos�t a h�znak, j�l szigetel �s nem mell�kesen tart�s. Az �szaki l�lek alapvet�en idegenkedik a term�szet pazarl� haszn�lat�t�l. A fenntarthat� fejl�d�ssel kapcsolatos projektekben ez�rt j�rnak �len, n�luk senkit nem kell propagand�val r�venni a z�ld kivitelez�sre, fogyaszt�sra.
A hangs�ly nem is a tet�t bor�t� n�v�nyzeten van, hanem az alatta l�v� ny�rfak�reg r�tegen van. A talaj �s a n�v�nyzet legink�bb csak a ny�rfar�teg tet�n tart�s�t szolg�lja. A ny�rfa k�rg�t leh�ntolj�k, kisz�r�tj�k, majd felhaszn�l�s el�tt be�ztatj�k, hogy form�lhat� legyen. A tet�t alulr�l kezdik �p�teni, els� l�p�s a tart�szerkezet felrak�sa. Ha az als� tart�szerkezet elk�sz�lt, akkor elkezdik a h�jazatot felrakni ny�rfalapokb�l, melyet egym�shoz s�r�n, fed�sben raknak le. Felfel� haladva f�ldel bor�tj�k be.  A fak�reg szigetel �s megatartja a csapad�k egy r�sz�t, a f�l�sleget pedig levezeti. Ez�rt van jelent�ss�ge az als� tart�gerend�n�l kialak�tott csap�kelvezet� csatorn�nak.  A talajr�teg vastags�ga mely a tet�re ker�l 15-25 cm k�z�tt mozog.

A k�z�pkori norv�g h�zak t�bbs�ge �gy k�sz�lt, �s a vid�ki v�rosokban eg�szen a 18. sz�zadig jelen voltak. A 19. sz�zad v�g�re szinte teljesen elt�ntek a gy�ny�r�, kerttel fedett h�zik�k. N�h�ny �vtizeddel k�s�bb p�r norv�g hagyom�ny�rz� r�j�tt, milyen sz�p, k�rnyezetbar�t trad�ci�t hagytak el. �gy megpr�b�lt�k feleleven�teni a nemzeti saj�toss�got, mely sikeres volt. A kezdem�nyez�s sz�pen halad, a Scandinavian Green Roof Association 2000 �ta minden �vben d�jakat oszt ki a legszebb z�ld tet�s projektek k�z�tt a Skandin�v-f�lszigeten.

http://haerdekel.hu/kertek-a-hazteton1/