Az óvoda szuper. M. központi figura, időnként némi konfliktusba keveredik a fiúkkal, de alapvetően mindenhol jelen van és mindenben részt vesz. A gyerekeket 10 hónap után sem tudom megkülönböztetni. Mindegyik szőke, pirosarcú, és pufi. Nincs becenév itt Norvégiában, szinte mindenkinek 2 keresztneve van, és használják mind a kettőt.  Például: Emilie Simonsen hol van? Kristine Viktoria megjött már? Mi csak akkor mondjuk ki a keresztnevét, ha nyomatékot adunk. A norvég anyuka minimum két nevet mond a legbensőségesebb helyzetekben is. Vicces.

A szülő (egyén) és óvoda(intézmény) közötti együttműködés rendkívül fontos, mint mindenhol itt Norvégiában. Félévente négyszemközti szülői megbeszélés – bevándorlóknál tolmáccsal. A tolmácshoz Ők ragaszkodtak, nehogy félreértsünk valamit. he-he:) Eleinte külön kis füzetbe leírták, mi történt az nap, hogy a férjem is mindent  megértsen, hiszen mindig ő ment érte. Rendszeresen elégedettségi kérdőíveket töltünk ki, nagy hangsúlyt fektetnek a komunikációra. Tudják, hogy 3 éves korig gyakorlatilag minden eldől. A bizalom a világ felé, a felnőttek felé, az olthatatlan kíváncsiság a természet iránt. Itt lehet mindent, pocsolyában tocsogni, sárból építeni, hóba fetrengeni.  Ha vizes lesz a kölyök átöltöztetik. Kint vannak, ha esik, ha fúj. Ennyi. Szárítógép és megfelelő ruházat kérdése. Abból pedig kell lennie egy rakatnak. Őszintén mondom talán a legnagyobb kihívás számomra (anyaként, nem orvosként) a megfelelő ruhatár beszerzése volt. A magyar ruházatot (pedig elhoztam a nagyobb fiam kinőtt ruháit) el lehet felejteni. Talán a body-k kivételével. Minden évszakban más-más ruhatár szükséges. Egy vagyon, ha az emberben mindenből újat vesz, és jó minőséget. Erre mondaná édesapám jó magyar módjára: Inkább etetném őket, mint ruháznám. A norvégok ezért szeretnek másodkézből vásárolni. Nagyon sok melléfogásom is volt eleinte. Csak röviden:

Tél: gyapjúnadrág (igazi, kézzel kötött, nem szintetikus) , gyapjú pulóver, gyapjú zokni min 3 pár, gyapjú kocsizsák (mert kint altatják őket minusz 1o fokban is) 5 ujjas kesztyű, egy ujjas kesztyű, legalább 3 pár (!), vinterdress (síoverall-szerű, de vízálló értsd: órákig a hóban fetrengést is bírják, szélálló, és meleg, ráadásul vékony, hogy mozogni is tudjon a szerencsétlen kölyök), sál, sapka 3 féle (sísapka, vizálló, fület-nyakat fedő), bundás bakancs vastag szigetelt talppal

Ősz: esőruha, gumicsizma, vízálló kesztyű, vékonyabb parkdress, (értsd: overall, de nem olyan meleg, de vízálló és levegőzik, és szélálló), fleece (kezeslábas pamut/szintetikus, az esőruha alávaló)

Nyár: az nincs (itt fehér tél van és zöld tél)

Tavasz: ( értsd: néhány nap) vékony sapka, UV-védelemmel ellátott sapka, sportcipő, széldzseki (béleletlen)

Nagyjából ennyi, persze nem teljes a lista. Kötelező babakocsi, abban altatják, és hetekig tartott, míg beszereztem myggnett-et azaz hálót a babakocsira, mert állítólag sok a macska és a bogár. Kb. 10 hónapba telt mire kezdem megtanulni. És valójában nem is az ár a probléma, orvosként bőven átlag felett keresek, hanem az, hogy egészen egyszerűen sok mindent NEM lehet beszerezni itt a szigeten. Vagy 200 km-nyire fekvő megyeszékhelyen kapni, illetve marad a net-es rendelés, ami a legjobb eseten is egy hét. Bár ezt is ki kell tapasztalni, küldhettem vissza a nagyfiam mályva színű síoverálját, pedig én norvég pirosat rendeltem. (Jól emlékszem szegényke arcára, amikor kicsomagolta nagy izgalommal a várva várt csomagot. 

Étkezés: Nincs meleg étel, csak kitüntetett alkalmakkor, akkor is pizza (!), és erre büszkék. Mi viszünk 3-4 szelet kenyeret minden nap, és 300 NOK (kb. 12 000 HUF) fejében kap valami feltétet és tejet. A feltét időnként elég borzalmas tud lenni a magyar gyomornak: tubusos kaviár, tubusos paradicsomszósz, lazac-krém. De van a mi kenőmájasunkhoz hasonló, van millió-féle krémsajt, fehér és barnasajt. Az óvoda fizetős és hosszú a várólista, főleg a nagyobb városokban. A norvég átlag fizetés kb. 10%-a.

Szerintem megéri az árát. 10 gyerekere 5-6 felnőtt jut, 2 óvodapedagógus mindig van velük. Foglakozások rendkívül változatosak: zenélnek hangszeren, énekelnek, festenek, ragasztanak. Virágot ültetnek, a tavasz jeleit kutatják. Ismerkednek vízzel, hóval, tűzzel (igen a tűzzel is). És kirándulnak könyvtárba, kikötőbe, sportpályára.

Nekünk különösen fontos az ovi a nyelvtanulás miatt. 2 évesem  két nyelvet tanul egyszerre kétnyelvű környezetben, és heti 2 norvég órája van “nyelvi ösztönzés” c. foglalkozás keretében, amikor csak M.-el foglalkozik egy szakpedagógus. Erre nagyon büszkék az oviban. M. rohamsebességgel fejlődik, néha az az érzésem több norvég szót használ, mint magyart. És sűrűn keveri. De imádnivaló, ahogyan igyekszik szavakba önteni mondanivalóját, és felsorol minden szót, ami éppen eszébe jut

http://dokianya.hu/page/2/?s=norv%C3%A9gia