Thor Heyerdahl norv�g felfedez�, aki Kon-Tiki nev� tutaj�n Perub�l Polin�zi�ba haj�zva bebizony�totta, hogy az amerikai indi�nok n�pes�thett�k be a Csendes-�ce�ni szigetvil�got, 100 �ve, 1914. okt�ber 6-�n sz�letett.

Az osl�i egyetem zool�gia �s f�ldrajz szakos hallgat�jak�nt ejtette rabul a polin�ziai szigetek kult�r�ja �s t�rt�nelme. 1937-38-ban m�sf�l �vet t�lt�tt feles�g�vel Francia-Polin�zi�ban, Fatu-Hiva sziget�n a bennsz�l�ttek k�z�tt, itt szerzett �lm�nyeir�l �rott �s akkor csak norv�g nyelven megjelent k�nyve visszhang n�lk�l maradt. Ann�l nagyobb felt�n�st keltett - igaz, jobb�ra g�nyol�dtak rajta -, amikor 1941-ben el��llt elm�let�vel: az �ce�niai szigetet nem D�lkelet-�zsi�b�l, hanem D�l-Amerik�b�l �rkez� telepesek n�pes�tett�k be.
Hipot�zis�nek bizony�t�s�ra a m�sodik vil�gh�bor� ut�n (a h�bor�s �vekben a norv�g ellen�ll�sban harcolt), 1947-ben az inka haj�k �br�zol�sa �s le�r�sai alapj�n, a korabeli technik�t alkalmazva meg�p�tett balsafa tutajjal 101 nap alatt, nyolcezer kilom�teres utat megt�ve, Perub�l a Francia-Polin�zia keleti r�sz�n fekv� Tuamotu szigetekre haj�zott. B�r a tud�sokat ezzel sem siker�lt meggy�znie, a Kon-Tiki exped�ci�r�l k�sz�lt k�nyv �s film vil�gszerte hatalmas felt�n�st keltett, ut�bbi�rt 1951-ben Oscar-d�jat is kapott, �s persze Fatu Hiv�r�l �rott k�nyv�t is a vil�g sz�mos nyelv�n kiadt�k.
Heyerdahl 1955-56-ban a Chil�hez tartoz�, minden sz�razf�ldt�l t�bb ezer kilom�terre es� H�sv�t-sziget titk�t kutatta, �s �ll�t�sa szerint meg is fejtette. Elm�lete szerint a sziget t�bb hull�mban n�pes�lt be, el�sz�r a minden utaz�t leny�g�z�, hatalmas moai szobrokat �ll�t�, D�l-Amerik�b�l sz�rmaz� "hossz�f�l�ek" �rkeztek, majd a 15-16. sz�zadban a polin�ziai "r�vidf�l�ek". Ezek a 18. sz�zad k�zep�n fell�zadtak a hossz�f�l�k uralma ellen, akiket teljesen kiirtottak, vel�k egy�tt mer�lt feled�sbe a tud�s a szobrok jelent�s�r�l �s fel�ll�t�suk m�dj�r�l. Az exped�ci�r�l �rott Aku Aku c�m� k�nyve �jfent bestsellernek bizonyult.
Tov�bbra is bizony�tani akarta, hogy a r�gi id�k emberei haj�ikkal �tkelhettek az �ce�nokon, �gy 1969-ben egy egyiptomi falfestm�ny alapj�n rekonstru�lt papiruszhaj�val megpr�b�lt Marokk�b�l eljutni a Karib-tengeri Barbados szigetekre. A haj� �p�t�si hiba miatt menet k�zben sz�tesett �s els�llyedt, �m egy �vvel k�s�bb a m�dos�tott Ra-II-vel 57 nap alatt c�lba �rt - a leg�nys�get a legk�l�nb�z�bb nemzetis�g�, b�rsz�n� �s vall�s� emberekb�l v�logatta, demonstr�lva, hogy legal�bb az � kis �sz� sziget�n lehets�ges a b�ke �s az egy�ttm�k�d�s.

A felfedez� 1977-ben egy sum�r haj�r�l m�solt n�dhaj�val azt akarta bizony�tani, hogy az �kori Kelet n�pei kapcsolatban �llhattak egym�ssal. A Tigris nev� haj�j�n Irakb�l Pakiszt�nba, azt�n a V�r�s-tengerhez vitorl�zott, majd a t�rs�gben �s az Afrika szarv�n�l d�l� h�bor�k elleni tiltakoz�sul a dzsibuti partok el�tt felgy�jtotta a j� �llapotban l�v� haj�t. Kutatta az Indiai-�ce�nban fekv� Mald�v-szigetek t�rt�nelm�t is, a Kan�ri-szigeteken nappiramist fedezett fel, a perui Tucume vid�k�n huszonhat piramist t�rt fel. M�g a nyolcvanon t�l is �satott a marokk�i Tanger �s Rabat k�z�tt elter�l� Lixus nev� romv�rosban, �s t�zezer �ves k�rajzok nyom�ba eredve a vikingek �shaz�j�t kereste Azerbajdzs�nban.Heyerdahlt, aki a z�ld mozgalom akt�v tagja �s t�mogat�ja volt, tizenegy eur�pai �s amerikai egyetem avatta d�szdoktorr�, tagja volt a Norv�g Tudom�nyos Akad�mi�nak. Exped�ci�ir�l �rt k�nyvei magyarul is megjelentek.

2002. �prilis 18-�n agydaganat k�vetkezt�ben hunyt el az �szak-olaszorsz�gi Colla Micheriben, itt is temett�k el. �letm�ve ellentmond�sos: heroikus, l�tv�nyos �tjaival siker�lt felh�vnia a k�z�ns�g figyelm�t a r�gi kult�r�kra, �s sz�mos felfedez�st tett. Ugyanakkor a kult�r�k terjed�s�r�l sz�l� elm�leteit nem siker�lt hitelt �rdeml�en igazolnia, a tudom�nyos �letben tev�kenys�g�t gyanakv�ssal figyelt�k a tud�sok, �s szenz�ci�hajh�sz�ssal v�dolt�k.

http://www.mtva.hu/en/sajto-es-fotoarchivum/thor-heyerdahl-norveg-felfedezo-100-eve-szueletett