Részben. Bizonyos értelemben igaz, de számos különbség figyelhető meg az arcvonásokban és van egy olyan rejtély is, amit eddig nem sikerült megfejteni. A vikingek anatómiailag nagyon hasonlítanak a mai dánokhoz, azzal a különbséggel, hogy átlagosan 8-10 centiméterrel alacsonyabbak voltak náluk. Louise Kæmpe Henriksen úgy gondolja, hogy a fizikailag erősebb testalkatú vikingekre nagy hatással volt életmódjuk, ami legjobban a földműveléssel és az erős fizikai munkával írható körül; esetükben gyakori panasz volt a gyulladásos ízületi betegségek valamint a fogfájdalmak. A táplálkozásuk sem volt megfelelő, ami annak fényében érdekes, hogy az Európát hajóikkal keresztül-kasul bejáró, portyázó vikingek szinte bármilyen élelemre szert tehettek.

Egy másik érdekesség, hogy a nők és a férfiak nagyon hasonlítottak egymásra, olyannyira, hogy még ma is problémát jelent egy viking sírból előkerülő csontváz nemének megállapítása. A közkeletű vélekedéssel szemben a vikingek hajszíne is változatos volt: ugyanúgy voltak köztük vörösek, szőkék és barnahajúak.

Louise Kæmpe Henriksen még egy rejtélyre hívja fel a figyelmet: az ír annalesekben különbséget tesznek a „sötétbőrű” és a „csodálatosan szőke” vikingek között, ami a mai ír nyelvben a ’dubgaill’-nek és a ’finngaill’-nek felel meg. A tudományos körökben élénk vita folyik arról, hogy mi is lehetett pontosan ezeknek a szavaknak az értelme; vannak, akik szerint így tettek különbséget a dánok és a norvégok között, mások azonban elvetik az elméletet, mondván, nincs különbség az ősök között.

http://mult-kor.hu/20120801_ot_mitosz_a_vikingekrol?print=1