R�szben. Bizonyos �rtelemben igaz, de sz�mos k�l�nbs�g figyelhet� meg az arcvon�sokban �s van egy olyan rejt�ly is, amit eddig nem siker�lt megfejteni. A vikingek anat�miailag nagyon hasonl�tanak a mai d�nokhoz, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy �tlagosan 8-10 centim�terrel alacsonyabbak voltak n�luk. Louise Kæmpe Henriksen �gy gondolja, hogy a fizikailag er�sebb testalkat� vikingekre nagy hat�ssal volt �letm�djuk, ami legjobban a f�ldm�vel�ssel �s az er�s fizikai munk�val �rhat� k�r�l; eset�kben gyakori panasz volt a gyullad�sos �z�leti betegs�gek valamint a fogf�jdalmak. A t�pl�lkoz�suk sem volt megfelel�, ami annak f�ny�ben �rdekes, hogy az Eur�p�t haj�ikkal kereszt�l-kasul bej�r�, porty�z� vikingek szinte b�rmilyen �lelemre szert tehettek.

Egy m�sik �rdekess�g, hogy a n�k �s a f�rfiak nagyon hasonl�tottak egym�sra, olyannyira, hogy m�g ma is probl�m�t jelent egy viking s�rb�l el�ker�l� csontv�z nem�nek meg�llap�t�sa. A k�zkelet� v�leked�ssel szemben a vikingek hajsz�ne is v�ltozatos volt: ugyan�gy voltak k�zt�k v�r�sek, sz�k�k �s barnahaj�ak.

Louise Kæmpe Henriksen m�g egy rejt�lyre h�vja fel a figyelmet: az �r annalesekben k�l�nbs�get tesznek a „s�t�tb�r�” �s a „csod�latosan sz�ke” vikingek k�z�tt, ami a mai �r nyelvben a ’dubgaill’-nek �s a ’finngaill’-nek felel meg. A tudom�nyos k�r�kben �l�nk vita folyik arr�l, hogy mi is lehetett pontosan ezeknek a szavaknak az �rtelme; vannak, akik szerint �gy tettek k�l�nbs�get a d�nok �s a norv�gok k�z�tt, m�sok azonban elvetik az elm�letet, mondv�n, nincs k�l�nbs�g az �s�k k�z�tt.

http://mult-kor.hu/20120801_ot_mitosz_a_vikingekrol?print=1