Roros nagyszer� hely arra, hogy megismerkedj�nk a r�zb�ny�szat titkaival. A r�zkitermel�s a XVII. sz�zadban vette kezdet�t, s nagyj�b�l 300 �ven �t folytatt�k, eg�szen 1977-ig. Mag�t a v�rost is a Rorosi R�zm�vek alap�totta, 1646-ban. A b�ny�t m�ra sz�nt�k, s legel�k n�tt�k k�r�l, s �rzik a koh� maradv�nyait. Rorosban k�zel 2000 fah�z van, melyek az�ta is fennmaradtak f�st�s form�jukban, s tal�n ez az, ami n�mi k�z�pkori benyom�st kelt az emberekben. A v�ros emellett r�sze annak a t�li �tvonalnak, ahol m�g a fagyott tavakon, foly�kon �t sem sz�nik meg a k�zleked�s, s ekkor is sz�ll�tj�k mind az embereket, mind az �rucikkeket.

17. sz�zadt�l kezdve b�ny�szv�ros (r�z�rc lel�hely), most a vil�g�r�ks�g r�sze, az orsz�g egyik leghidegebb r�sze, 1914-ben -50,4 �C-os rekordhideget m�rtek. Ottj�rtunkkor augusztus v�g�n d�lben 9-11 fok volt, szemben Bergen �s Oslo 15-19 fokos �tlag�val. A f� l�tnival� a b�nya, ahova le is lehet menni, de erre nem volt id�nk, csak a fah�zas 2-3 utc�b�l �ll� v�rosk�ban, tett�nk egy �r�s k�rt.

http://hellovilag.hu/2015/aprilis/norvegia-legszebb-latnivaloi.html

http://www.pto.hu/norvegia-utazas-fotok/