Csrk megnylt, tfele tollal bortott. Orrlyukaik a tollas rszben, a csr oldaln nagyon mlyen, a kva szln vannak.
Az alka (Alca torda L.)

Nemzetsgnek egyetlen faja. Csre kzepes hossz, igen keskeny s magas; a fels kvn hatrozott kamp lthat. Az orrlyukak hastkszerek s lefel nylk. A szrny keskeny, kardalak; a rvid farok 12 keskeny tollbl ll. A szem sttbarna, a csr, egy fehr harntcskot leszmtva, fekete, ugyanilyen szn a lba is.
Az alka az szak-Atlanti-cen lakja, tlen azonban a Fldkzi-tengerig, st a Kanri-szigetekig is lehzdik. Igazi tengeri madr, mert a szrazfldet csak kotls idejn keresi fl. Mjusban megjelenik a madrhegyeken, s ezeken oly gyakori, mint rokonai, a lundk s a lummk. Boie olyan szorosan egyms mell csatlakoz sereget figyelt meg, amely 1000 lpsnyi szlessgben, s oly hosszan replt csnakja fltt, hogy egymsutn tzszer tlthette jra fegyvert, s gy ltte ket. Rptkben a „szitl” vrcse mdjra rezegtetik szrnyaikat, csakhogy jval gyorsabban, kivlt, ha a magasbl ereszkednek le. Hogy megllapthassam, min mlysgre kpes lebukni, a fszkel odvbl kihzott alknak nagyon hossz, finom fonalat ktttem a lbra, s a ladikbl a tengerbe dobtam. A madr nyomban eltnt, s a 60 m hossz fonalat vgig legombolytotta; vagy 2 3/4 perc mulva ismt megjelent a flsznen, levegt szippantott, s jbl lebukott. Ekkor magamhoz hztam, s rgtn szrevettem, hogy teste puffadt volt. Alaposabb vizsglattal pedig arrl gyzdtem meg, hogy a lgtl teljesen felfvdott, egyedl csak nyakn, szrnyain, combjain s farkn smult bre szorosan a testhez, egybknt pedig megtlttt lggmbhz hasonltott.

A madrbegyeken az alkk rendesen a tengerre nz meredek, magas sziklafalak kzps vben a hasadkot foglaljk el. A toj venknt csak egyetlen, de tekintlyes nagysg tojst tojik, amelynek hosszabb tmrje 75 mm, a rvidebb pedig 47 mm. Alakja s sznezete rendkvl vltoz alig van kett egyforma. A kotls ideje nem llapthat meg pontosan, mert az egyes prok nem figyelhetk meg elg biztonsggal; valszn, hogy ngy htnl tovbb tart. A fika feketsbarna, az arc tjn fehres pehelytollazatban jn a vilgra. Amikor nmileg megersdtt, az regek lnken kiablva bztatjk, csalogatjk a tengerbe. Hosszasabb ttovzs utn vgre rsznja magt, s vagy kzvetlenl a tengerbe ugrik, vagy pedig a sziklkon botorkl le odig. Szlei mellette vannak, s tantgatjk szni, bukni, a lelmet megkeresni. Etetni azonban nem szoktk. Ha a toj tojst elvesszk, msodikat, st ettl is megfosztva, harmadikat tojik.
http://mek.niif.hu/03400/03408/html/1345.html
|