Fridtjof Nansen 1861-ben sz�letett Norv�gi�ban. Tud�s volt, sarkkutat�, diplomata, �llamf�rfi �s humanista, aki m�ly r�szv�ttel viseltetett szenved� embert�rsai ir�nt.

�tt�r� szerepet j�tszott az alkalmazott tudom�nyok ter�let�n, k�l�n�sen �rdekelte a zool�gia, a tengerbiol�gia, az oceanogr�fia, a geol�gia �s a szociol�gia.

Huszon�vesen Nansen vezette az els�, Gr�nlandot s�l�cen �tszel� exped�ci�t 1888-ban, amelyet k�s�bb sz�mos tov�bbi felfedez��t k�vetett. Tud�sszomja eg�szen az �szaki �s a d�li sarkvid�kig hajtotta, 1893-ban a Fram fed�lzet�n h�rom�ves exped�ci�ra indult az �szaki sarkvid�kre. A j�gt�bl�kkal k�nnyed�n megbirk�z�, rendk�v�l massz�v haj�n Nansen �s t�rsai k�zelebb jutottak az �szaki sarkhoz, mint kor�bban b�rki.

Felfedez� hajlama mellett intellektusa is rendk�v�li volt, huszonhat �ves kor�ban doktori disszert�ci�t �rt az ember k�zponti idegrendszer�r�l. �m Nansen a menek�ltek �rdek�ben v�gzett �tt�r� tev�kenys�g�vel is be�rta mag�t a t�rt�nelembe.

1920-ban, nem sokkal az ut�n, hogy az I. vil�gh�bor� v�get �rt, Nansent a Genfben sz�kel� Nemzetek Sz�vets�ge norv�g deleg�ci�j�nak eln�k�v� nevezt�k ki, mely poz�ci�t 1930-ban bek�vetkezett hal�l�ig bet�lt�tte. �t b�zt�k meg a Nemzetek Sz�vets�ge els� nagyszab�s� humanit�rius programj�nak ir�ny�t�s�val, melynek k�sz�nhet�en 450 ezer hadifogoly t�rhetett vissza haz�j�ba. Nansen sz�mos korm�ny �s �nk�ntes szervezet t�mogat�s�t szerezte meg a programhoz.

A karizmatikus Nansent 1921-ben menek�lt�gyi f�biztosnak nevezte ki a Sz�vets�g, � volt az els�, aki bet�lt�tte ezt a poz�ci�t. Hatalmas feladat v�rt r� – t�bb sz�zezer menek�lt hazatelep�t�s�t, jogi st�tusz�nak rendez�s�t �s gazdas�gi f�ggetlens�g�nek helyre�ll�t�s�t kellett megoldania.

Nansen felismerte, hogy a menek�ltek sz�m�ra az egyik legnagyobb probl�m�t az jelentette, hogy nem rendelkeztek nemzetk�zileg elismert dokumentumokkal, ami megnehez�tette mened�kk�relm�k elb�r�s�t. � vezette be a nemzetk�zi menek�ltv�delemben haszn�lt els� okm�nyt, amely „Nansen-�tlev�lk�nt” v�lt ismertt�.

Ezut�n a Nemzetk�zi V�r�skereszt �s t�bb korm�ny felk�rte arra, hogy szervezzen meg egy seg�lyprogramot az 1921–1922-es oroszorsz�gi �hez�s �ldozatai sz�m�ra. Az ezzel kapcsolatban v�gzett munk�j��rt 1922-ben Nobel-b�ked�jat kapott. A d�jjal j�r� p�nz�sszeg Ukrajn�ba ker�lt, ahol humanit�rius seg�lyprogramok finansz�roz�s�ra haszn�lt�k fel.

Nansen r�szt vett azokban a t�rgyal�sokban, amelyek eredm�nyek�nt 1923-ban a t�r�k �s a g�r�g korm�ny al��rta a Lausanne-i egyezm�nyt. K�s�bb az �rm�ny v�ls�g �ldozatainak megseg�t�s�re pr�b�lt kidolgozni megold�sokat.

F�biztosk�nt v�gzett munk�ja sor�n rendk�v�l eredm�nyes munk�t v�gzett a menek�ltek t�mogat�sa ter�n, �s p�ld�t mutatott mindazok sz�m�ra, akik valamilyen humanit�rius �gy�rt dolgoznak.

Nansen f�radhatatlanul dolgozott a menek�ltek megseg�t�s�n, b�r munk�j�t a sikerek mellett olykor kudarcok tark�tott�k. Elszomor�totta, hogy azt kellett l�tnia, milyen k�z�mb�sen viszonyulnak az emberek m�sok szenved�s�hez. Egyszer azt mondta, hogy „a nyomaszt� teherk�nt sz�mon tartott menek�ltek val�j�ban nagy �rt�ket k�pviselnek.” �m szenved�lyes hit�t abban, hogy minden f�rfiben �s n�ben nagy potenci�l rejlik, kor�ntsem osztotta mindenki.

Nansen 1930-ban halt meg, 69 �vet �lt. Tisztelet�re az UNHCR 1954-ben megalap�totta a Nansen menek�lt�gyi d�jat, amelyet olyan mag�nszem�lyek �s szervezetek kaphatnak meg, amelyek kimagasl� teljes�tm�nyt ny�jtanak a menek�ltek t�mogat�sa ter�n. 2000-ben egy norv�giai szavaz�son Fridtjof Nansent v�lasztott�k meg az �vezred legnagyobb norv�gj�v�.

http://www.unhcr-centraleurope.org/hu/rolunk/unhcr-esemenyek/nansen-menekultdij/nansen-a-tevekeny-almodozo.html