A termszeti csodk kedvelinek remek ti cl Norvgia, hiszen az szaki orszg bvelkedik a termszeti csodkban. Ezek egyike Kongsfjorden, ami egy majdnem 24 000 ngyzetkilomter kiterjeds jeges szigetcsoport. A hfdte Tre Koner („Hrom Korona”) hegysg lbnl fekszik, a Spitzbergk f szigetnek szaknyugati partjainl. A hegysget elsknt a holland Willem Barents pillantotta meg a tengerrl 1595-ban. nevezte el a szigetet Spitzbergennek, ami „cscsos hegyeket” jelent. A 17. szzadban, a blnavadszat fnykorban a terlet fennhatsgrt viszly trt ki a norvgok, hollandok s az angolok kztt. A szuverenits krdse 1920-ban a prizsi bkekonferencin olddott meg vgleg.

A Kongsfjorden egy 40 kilomter hossz fldterlet, melynek a termszeti szpsgt nemcsak a tj varzsa adja. Terlett tszeli az szaki sarkkr, s ez az a hely, ahol az ember a legkzelebb kerlhet a sarkkrhz gy, hogy szllodban lakik. A Spitzbergk fvrosa, Longyearbyen a vilg legszakibb pontja, ahova rendszeres repljrat kzlekedik. Vizeit biolgiailag tesztelik, mert az Atlanti-cen itt tallkozik az szaki Jeges-tenger vizvel, s a tengerbiolgusok klnsen rdekldnek a fjord vgnl lev gleccser irnt. A tudsokon kvl kt sznbnysz kolnia is mkdik a terleten. Az emberek mellett jegesmedvk, rnszarvasok s sarki rkk telelnek a szigeten, mint az egyedli fauna, mely ilyen messze szakon megl. A ngy hnapig tart nyron, a folyamatos nappali fnyben azonban tbb szz vadvirg nylik, s fehr blnk, fkk, rozmrok, tovbb 30 madrfaj rkezik ide.
http://eletunk.com/mit-nezzunk-meg-norvegiaban/
|