Norv�gia kicsiny �s szeg�ny orsz�g, mely m�v�szeinek nem mindig ny�jthatott kedvez� viszonyokat, szobr�szaival azonban a sz� szoros �rtelm�ben mostoh�n b�nt el. �ppen az�rt jelent�sebb szobr�szainknak szerf�l�tt csek�ly a sz�ma. De mint a legnagyobb, a legsaj�tszer�bb, eg�szen k�l�n helyet foglal el szobr�szai k�z�tt Vigeland Gustav. 

Egy kis tengerparti v�rosban sz�letett D�l-Norv�gi�ban. (Mandal) Kisfi�k�nt sz�lei Osl�ba k�ldik, ahol megtanulja a fafarag�s mesters�g�t. �desapja korai hal�la miatt azonban haza kell t�rnie, hogy seg�tse a csal�dj�t. 1888ban visszat�r Osl�ba �s elhat�rozza, hogy szobr�sz lesz. Ekkor Bryunjulf Bergslien szobr�sz t�mogatja �s tan�tja, a k�vetkez� �vben ki�ll�tja els� munk�j�t - H�g�r �s Izmael c�mmel. Az 1891-1896 k�z�tt id�t k�lf�ldi utaz�sokkal t�lti, t�bbek k�z�tt Koppenh�ga, P�rizs, Berlin �s Firenze az �ti c�lja. A francia f�v�rosban megismerkedik Rodin munk�ival, Olaszorsz�gban tanulm�nyozza az �kori �s renesz�nsz m�veket. Ezekben az �vekben alkot�saiban m�r megjelennek f� t�m�i - a hal�l �s az �let, valamint a f�rfi �s n� k�z�tti kapcsolat �br�zol�sa. Els� egy�ni ki�ll�t�saira Norv�gi�ban 189ben �s 1896ban igen j� kritik�t kap. 1902ben meg�rkezik els� megrendel�se, a Nidaros sz�kesegyh�z helyre�ll�t�sa Trondheimben. Itt festett t�lgyf�val dolgozott (Keresztrefesz�t�s). A k�z�pkori m�v�szet tanulm�nyoz�sa hozz�j�rult szimbolik�j�hoz, azaz a b�n jelk�p�t s�rk�nynak �br�zolta, valamint t�m�ja m�g a term�szeti er�k ellen k�zd� ember. Visszat�rt Osl�ba �s ott dolgozott. 1921ben a v�ros kisaj�t�totta m�term�t, mert k�nyvt�rat sz�ntak oda �p�teni. Vigeland kap egy m�sik h�zat helyette, cser�be meg�g�ri, hogy Osl�ra hagyom�nyozza az ezut�n k�sz�tett alkot�sait, bele�rtve a szobrokat, rajzokat, metszeteket �s modelleket is. Vigeland a Frogner park mellet l�v� �j st�di�ba 1924ben k�lt�z�tt. A k�vetkez� h�sz �vben, hal�l�ig e parkban k�sz�tette k�zt�ri szobrait. Az egyed�l�ll� szoborpark Gustav Vigeland �letm�ve -, t�bb mint 200 szoborral bronzb�l, gr�nitb�l �s kov�csoltvasb�l. A parkban - mintegy 150 szoborcsoport, �s t�bb mint 600 figura tal�lhat�, mind �letnagys�g� �s mindet egymaga k�sz�tette, minden seg�ts�g n�lk�l. E m�veit a v�rosnak adom�nyozta, cser�be az itt kapott m�term��rt, s a szabadt�ri m�zeum kialak�t�s�nak lehet�s�g��rt. M�r a kapu (bej�rat a Kirkeveienn�l) egy hatalmas, impoz�ns alkot�s. F�bb �rdekess�gek a Monolitten, ami egy hatalmas 14.12 meter magas (46 l�b) oszlop �s egyetlen k�t�mbb�l faragta a m�v�sz, 121 szoboralakkal; a Livshjulet (�letker�k) valamint a sz�k�k�t, de rengeteg l�tnival� akad m�g, van p�ld�ul egy nap�ra is. M�terme ma m�zeum lett, itt l�that� Vigeland 1600 szobra, 12 ezer rajza �s mintegy 400 fametszete. �gy tetszik, mintha Norv�gia minden plasztikai tehets�ge ebben az egyetlen emberben t�m�r�lt volna �ssze. A meztelen emberi testet �zr�l-�zre ismerte. Gig�szi er�vel, ideges szenzibilit�ssal �br�zolja az embert �r�m�ben �s b�nat�ban, szerelmi m�mor�ban �s f�jdalm�ban. Vigeland Guszt�v egy k�l�n monogr�fi�t �rdemelne. A mai kor szobr�szat�ban egyen�rt�k� � a legnagyobbakkal, �s egy sincs, aki �t fel�lm�ln�, vitathatatlanul Norv�gia legh�resebb szobr�szm�v�sze.