Edvard Grieg (1843 – 1907) zeneszerz� �s zongoram�v�sz a Troldhaugen nev� impoz�ns, a viktori�nus st�lus saj�toss�gait mag�n visel� vill�ban n�tt fel, amely napjainkban az � �let�nek �s munk�ss�g�nak szentelt eml�km�zeumk�nt m�k�dik. Grieget sokan Norv�gia legjelent�sebb zeneszerz�j�nek tekintik. Legismertebb m�ve a Peer Gynt-szvit. Egyes t�rt�n�szek szerint nacionalista �s romantikus volt, mivel f�k�nt a norv�g n�pdalokb�l �s n�pt�ncokb�l mer�tett ihletet.

A Troldhaugen M�zeumot gondosan rekonstru�lt�k, �gy napjainkban is �rzi azt az �llapot�t, amikor Grieg lakott e falak k�z�tt. A tetszet�s �p�letk�ls� jellegzetes r�sze a kis torony, a gazdagon d�sz�tett veranda �s az �p�let teljes hossz�t �tfog� balkon. Hasonl� eszt�tikai min�s�get k�pvisel az enteri�r: helyis�gei h�ven t�kr�zik Griegnek a r�szletekre is kiterjed� ig�nyess�g�t.

Az �tkez�t dr�ga ez�stt�rgyak gazdag�tj�k: a szalon b�szkes�ge a hatalmas Steinway versenyzongora. Valamennyi r�szlet a k�nyelmet szolg�lja, ugyanakkor f�ny�z�en pazar is. Griegnek sz�ks�ge volt azonban a teljes nyugalomra a zeneszerz�shez, ez�rt 1891-ben k�l�n kis h�zat �p�ttetett mag�nak a t�parton, ahova visszavonulhatott mozgalmas otthon�b�l.

A jelenlegi m�zeum – vagyis maga az �p�let �s a ki�ll�t�s – r�szletgazdag, h�ven �rz�kelteti a l�gk�rt, amelyben Grieg alkotott: a korh�en meg�rz�tt k�rnyezet nemcsak a zeneszerz� egy�nis�g�re enged k�vetkeztetni, hanem m�veinek ihletforr�s�ra is. A h�zat ma is �tlengi Grieg �s a zene hat�rtalan szeretet�nek szelleme.

http://divat-trend.com/hol-elt-edvard-grieg