A Bygdøy-f�lszigeten a n�prajzi m�zeum mellett tal�lhat� Oslo egyik leg�rdekesebb m�zeum a viking haj�m�zeum a Vikingskipshuset. A templom alak� �p�letben sz�mos viking haj�t �ll�tottak ki, k�zt�k a legh�resebb �s legd�szesebb viking haj� leletet az Osebergit. Az Osebergi haj�lelete az Oslo fjord ment�n az Oseberg farmon, egy s�rban tal�lt�k 1903-ban. A haj� a viking m�v�szet kimagasl� remekm�ve. Mivel az el�sott haj� agyagba �gyaz�dott, ennek k�sz�nhet�en konzerv�l�dott �s nagyon j� �llapotban maradt fent. Mivel a temet�skor k�vekkel t�lt�tt�k fel, azok sz�tnyomt�k a haj�testet, �gy a haj�t �vek munk�j�val fadarabokb�l kellett �jj��p�teni. Nem ny�lt tengeri haszn�latra tervezt�k, hanem ink�bb partk�zeli k�zleked�sre. Egyes kutat�k szerint egyenesen a temet�s c�lj�ra �p�tett�k, de ennek ellentmondanak a haj�n tal�lhat� haszn�l�d�si nyomok. Form�ja rendk�v�l kecses, orr- �s fart�k�je gazdagon faragott, val�sz�n�leg „luxushaj�” volt. A 15 p�r evez�s haj�t t�lgyf�b�l �p�tett�k, hossz�s�ga 22 m, sz�less�ge 5 m, az �rboca 9-10 m magas. A leletet igaz�n a s�rmell�kletek gazdags�ga teszi egyed�l�ll�v�. A Dendrokronol�giai anal�zis szerint a temet�s 834-ben t�rt�nt, egy �rn�t �s szolg�l�j�t temett�k el. Egyes kutat�k szerint az �rn� a legend�s Åse (�sze) kir�lyn� volt az Yngling-h�zb�l, Sz�phaj� Harald nagyanyja, az �skandin�v birodalom megalap�t�ja. Az igen gazdag s�rmell�k alapj�n annyi bizonyos, hogy rendk�v�l el�kel� volt, a t�lvil�gi �tj�ra gazdagon felszerelve bocs�tott�k. Az �kszereket s�rrabl�k ellopt�k, ami maradt, az is rendk�v�li forr�sa a vikingek h�tk�znapi �let�t vizsg�l� kutat�knak. A m�sik k�t haj� a Gokstad melyet az Olso fjord nyugati partj�n tal�ltak, �s a felt�telez�sek szerint Åse mostohafi�t temett�k el benne 50-60 �vvel az Osebergi ut�n, valamint a Tune, melyre a keleti parton, Fredrikstad k�zel�ben bukkantak 1867-ben.

http://www.utazgato.hu/showphoto.php?op=zoomHandler&op_args[id]=1210