Bjørnstjerne Bjørnson (Kvikne, 1832. december 8. – P�rizs, 1910. �prilis 26.) norv�g �r�, k�lt�, �js�g�r�, Norv�gia nemzeti f�ggetlens�g�nek sz�sz�l�ja. 1903-ban irodalmi Nobel-d�jjal t�ntett�k ki.

Knut Hamsun, eredeti nev�n Knut Pedersen (Lom, 1859. augusztus 4. –Grimstad, 1952. febru�r 19.) norv�g �r�, k�lt�. 1920-ban irodalmi Nobel-d�jjalt�ntett�k ki, „monument�lis m�v��rt, �ldott anyaf�ld c. reg�ny��rt”. Isaac Bashevis Singer amerikai �r� „a modern irodalom atyj�nak”, VII. Haakon norv�g kir�ly „Norv�gia lelk�nek” nevezte.

Meg�t�l�se ugyanakkor a mai napig ellentmond�sos, mivel szimpatiz�lt aHarmadik Birodalommal, �s szerepet j�tszott a nemzetiszocializmus norv�giai t�rh�d�t�s�ba

Edvard Ingjald Moser (sz�letett 1962. �prilis 27., Ålesund) norv�gneurofiziol�gus, agykutat�. 2014-ben feles�g�vel, May-Britt Moserrel �s a brit-amerikai John O'Keefe-fel k�z�sen elnyerte az orvostudom�nyi Nobel-d�jat, mert "felfedezt�k az agy helyzet�rz�kel� rendszer�nek sejtjeit".

May-Britt Moser (sz�letett 1963. janu�r 4., Fosnavåg) norv�gneurofiziol�gus, agykutat�. 2014-ben f�rj�vel, Edvard Moserrel �s a brit-amerikai John O'Keefe-fel k�z�sen elnyerte az orvostudom�nyi Nobel-d�jat, mert "felfedezt�k az agy helyzet�rz�kel� rendszer�nek sejtjeit".

Fridtjof Nansen (Store-Frøen, Kristiania mellett, 1861. okt�ber 10. – Lysaker, Oslo mellett, 1930. m�jus 13.) norv�g sarkkutat�, oceanogr�fus, diplomata.1888–1889-es gr�nlandi, majd 1893–1896-os �szaki-sarkvid�ki exped�ci�inak k�sz�nhet�en emelkedett Norv�gia a sarkkutat� nemzetek sor�ba. A 20. sz�zad elej�n v�gzett diplom�ciai �s j�szolg�lati tev�kenys�g��rt, amenek�lt�gyben el�rt eredm�nyei�rt 1922-ben Nobel-b�ked�jban r�szes�lt.Odd Nansen (1901–1973) �p�t�sz apja.

Sigrid Undset (Kalundborg, 1882. m�jus 20. – Lillehammer, 1949. j�nius 10.)norv�g reg�ny�r�. 1928-ban irodalmi Nobel-d�jjal t�ntett�k ki.

Undset a d�niai Kalundborgban sz�letett, de k�t �vesen csal�dj�val Norv�gi�ba k�lt�z�tt. 1924-ben katolikus hitre t�rt, �s bel�pett a domonkos harmadrendbe. 1940-ben az Amerikai Egyes�lt �llamokba kellett menek�lnie, mert ellenezte a n�ci N�metorsz�got �s a n�met megsz�ll�st, de a m�sodik vil�gh�bor� befejezt�vel, 1945-ben visszat�rt haz�j�ba.

Legismertebb m�ve a Kristin Lavransdatter, egy modernista tril�gia ak�z�pkori �letr�l Skandin�vi�ban. A k�nyv a k�z�pkori Norv�gi�ban j�tsz�dik, �s h�rom k�tetben adt�k ki 1920 �s 1922 k�z�tt. A Kristin Lavransdatter egy n� �let�t mutatja be sz�let�s�t�l hal�l�ig. Undset ez�rt a m�v��rt, valamintOlav Audunssønr�l sz�l�, 1925-ben �s 1927-ben megjelent k�t k�nyv��rt irodalmi Nobel-d�jat kapott.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kezd%C5%91lap